2023.07.04. 06:07
A pápa küldötte megoldást keres az Oroszországba hurcolt gyerekek visszatérésére
496. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Matteo Zuppi olasz bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békemegbízottja misét vezet a moszkvai Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatás székesegyházában 2023. június 29-én
Forrás: AFP
Fotó: Olesya KURPYAYEVA
A pápa küldötte megoldást keres az Oroszországba hurcolt gyerekek visszatérésére
Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa ukrajnai rendezésért felelős megbízottja kedden bejelentette, hogy jelenleg megoldást keres arra, miként térhetnének haza az ukrajnai háborúban - a kijevi vezetés szerint - Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek.
Meglátjuk, hogyan tudjuk elindítani a gyermekeket érintő mechanizmust és segítséget nyújtani a humanitárius fronton, különösen azoknak a gyermekeknek, akik bizonyosan visszatérhetnének Ukrajnába
- mondta Zuppi egy római könyvbemutatón, hozzátéve, hogy Ferenc pápával is személyesen megvitatta a kérdést.
A bolognai érsek, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, a múlt héten Moszkvába látogatott, korábban pedig Kijevben is járt. Ferenc pápa május végén bízta meg Zuppit, hogy vezesse a Vatikán békemisszióját. A vatikáni sajtóiroda szerint a látogatás célja, hogy "humanitárius hozzájárulást nyújtson a jelenlegi tragikus helyzetből kivezető út megtalálásához, az igazságos béke elérése érdekében".
Zuppi a RAI olasz közszolgálati televíziónak nyilatkozva vasárnap hangsúlyozta, hogy nem béketerven vagy közvetítésen dolgozik Kijev és Moszkva között, hanem "humanitárius szempontokra" összpontosít.
Ukrán védelmi tanács: "különösen eredményes" volt az utóbbi napokban az ellentámadás
Az ukrán ellentámadás "különösen eredményes" volt az utóbbi napokban - jelentette ki kedden Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok teljesítik kitűzött feladataikat.
"Az aktív harctevékenység ezen fázisában az ukrán védelmi erők teljesítik legfőbb feladatukat a lehető legtöbb veszteséget okozva az orosz hadseregnek élőerőkben, felszerelésben, üzemanyagraktárakban, katonai járművekben, parancsnoki állásokban, tüzérségben és légvédelmi erőkben" - írta a Twitteren Danyilov.
Valerij Serseny, a délkeleti országrészben szolgálatot teljesítő ukrán erők szóvivője szerint az ukrán erők mintegy két kilométert nyomultak előre a déli Berdjanszk irányába.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes még hétfőn közölte, hogy az ukrán erőknek sikerült egy heti harcok árán visszafoglalniuk 37,4 négyzetkilométer területet Bahmut határában.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője pedig elmondta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is nyomás alatt tartja az orosz csapatokat Bahmuttól északra és délre és heves harcok árán "részleges sikereket" is elértek. Hozzátette, hogy erőiknek sikerült visszatartani az orosz csapatok támadásait a keleti Avgyijivka, Liman és Marjinka települések irányában.
Oleh Szinjehubov, Harkiv kormányzója szerint egy tüzérségi lövedék becsapódása következtében legalább 31-en megsebesültek, köztük több gyerek Pervomajszkij településen. Mint mondta, nyolc lakóházban keletkeztek károk és több autó is kiégett. A kisváros mintegy 100 kilométerre van a frontvonaltól.
Herszonban a helyi ügyészség szerint két ember vesztette életét orosz tüzérségi támadásban.
Orosz katonai szóvivő: az ukrán erők tíz támadását sikerült visszaverni Donyeck térségében
Az ukrán erők tíz támadását sikerült visszaverni Donyeck térségében az orosz déli harccsoportnak az utóbbi egy napban - közölte a keddi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz hadsereg szóvivője.
A tábornok szerint az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége mintegy 280 fő volt, közülük 200-an Donyeck környékén estek el.
Mint mondta, a donyecki Georgijevka térségében és a zaporizzsjai Orehov település mellett az orosz légvédelem lelőtt két ukrán Szu-25-ös típusú csatarepülőgépet, a szintén donyecki Novohrodivka mellett pedig egy Mi-8-as típusú katonai szállítóhelikoptert. A frontvonalak mentén megsemmisítettek öt HIMARS-rakétát és 14 ellenséges drónt egyéb harcjárművek és tüzérségi eszközök mellett, amelyek között nyugati típusokat is említett.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója szerint naponta mintegy ötven ukrán katona esik el azon próbálkozások során, hogy csónakkal szeljék át a Dnyeper (Dnyipro) folyót. Mint mondta, az ukrán erők kis csoportokban próbálnak beszivárogni az Antonyivkai híd térségében a szigetekre és a folyó bal partjára, amelynek térségét az orosz egységek megerősítették.
Putyin: Oroszország ellenáll a nyugati szankcióknak és provokációknak
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva a szervezethez fűződő kapcsolatainak megerősítését tervezi. Oroszország kulcsfontosságú partnerekként tekint az SCO tagjaira - köztük Kínára, Indiára és Iránra - azokban a törekvéseiben is, hogy szembeszálljon a szankciókkal - emelte ki. Putyin szerint hibrid háború folyik Moszkva ellen, de az ország "magabiztosan ellenáll a külső nyomásnak".
Az orosz elnök kitért a Wagner zsoldoscsoport közelmúltbeli zendülésére is: elmondása szerint az orosz politikai csoportok és az egész társadalom egyértelműen megmutatták egységüket, és a haza iránti magas fokú felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot, amikor egységesen reagáltak a fegyveres lázadási kísérletre.
Az orosz nép olyan egységes, mint még soha
– szögezte le.
Köszönetet mondott az SCO tagjainak, akik támogatásukról biztosították őt "az alkotmányos rend, az állampolgárok élete és biztonsága iránt tett erőfeszítéseiért".
Beszédében az orosz elnök arra is figyelmeztetett, hogy a globális gazdasági válság kockázata egyre növekszik. Ezt szerinte a fejlődő világ adósságai, a romló élelmezésbiztonsági helyzet és a környezeti fenyegetettség jelzi.
Vlagyimir Putyin kijelentette azt is, hogy támogatja a helyi devizák használatát a külkereskedelemben történő elszámolások során.
Brutális támadás ért egy orosz újságírónőt Csecsenföldön
Álarcos fegyveresek megtámadták és súlyosan bántalmazták kedd reggel Csecsenföldön az Oroszországban tavaly óta már működni nem tudó, Novaja Gazeta című független lap egyik ismert újságírónőjét, Jelena Milasinát. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője jelezte: az államfőt is tájékoztatták a támadásról, amelyet nagyon súlyosnak tekintenek.
Jogvédő szervezetek és Milasina munkatársainak beszámolója szerint az újságírónő Alekszandr Nyemov ügyvéddel együtt utazott egy autóban a csecsen főváros, Groznij felé egy bírósági meghallgatásra tartva, amikor járművüket megállították és rájuk támadtak. Mindkettejüket egy szomszédos régió kórházába szállították őket.
Jelena Milasina elmesélte, hogy
a támadók fegyvert szegeztek a fejükhöz, megrugdosták és halállal fenyegették meg őket. Miközben verték őket, a támadók azt kiabálták: "Figyelmeztettünk titeket, tűnjetek el innen, és ne írjatok semmiről!"
– közölte az Oroszországban betiltott Memorial jogvédő csoport a Telegramon.
Hozzátették:
a támadók leborotválták az újságírónő haját, zöld festékkel kenték be a fejét, és több ujját is eltörték.
A Kínzás Elleni Csoport nevű jogvédő szervezet azt közölte, hogy az újságíróval utazó Alekszandr Nyemovot megszúrták a lábán.
Milasina évekig vizsgálódott csecsenföldi jogsértések ügyében, most azért utazott Groznijba, hogy tudósítson egy csalással és rendőrök bántalmazásával megvádolt nő bírósági tárgyalásáról. Az ügyben a bíróság kedden bűnösnek találta a vádlottat, és öt és fél év büntetőtáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kedden jelezte: tájékoztatják Vlagyimir Putyin elnököt Milasináék megveréséről.
Közlése szerint
ez súlyos támadás volt, amelyre határozott választ kell adni.
Putyin szerint az orosz nép egységesebb, mint valaha
Az orosz politikai csoportok és az egész társadalom egyértelműen megmutatták egységüket, és a haza iránt tanúsított magas fokú felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot, amikor egységesen reagáltak egy megkísérelt fegyveres lázadással szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális csúcstalálkozóján felszólalva.
Beszélt arról is, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnerekként tekint az SCO tagjaira - köztük Kínára, Indiára és Iránra - azokban a törekvéseiben is, hogy szembeszálljon a
Ukrajna terrortámadást akart végrehajtani
Ukrajna polgári infrastruktúrákat akart megtámadni, köztük egy repülőteret, ami "terrorcselekménynek" minősül - közölte kedden Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Oroszország azt állítja, hogy legalább öt ukrán drón támadta Moszkvát és térségét, kedden átmenetileg megzavarva a nagy jelentőségű Vnukovo repülőtéren a légi közlekedést. Moszkva polgármestere közölte, hogy a támadást visszaverték. A repülőtér újra működésbe lépett.
Egy drónt a szomszédos Kaluga régióban is észleltek, ezenkívül egy drónt lelőttek Kubinkában, amely egy orosz légitámaszpont közelében repült, egy drón pedig meghibásodott és lezuhant Odintsovo körzetében.
Moszkva polgármestere és az orosz védelmi minisztérium szóvivője is Ukrajnát hibáztatta, utóbbi pedig felszólította a világközösséget, hogy ítélje el Kijevet és nyugati támogatóit a "nemzetközi terrorizmus" cselekménye után.
Ukrajna egyelőre nem reagált a vádakra, és nem vállalta magára a támadást.
Félelmetes litván ötlet
Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda felszólította a NATO-tagországok vezetőit, hogy "merészebben" lépjenek fel Ukrajna tagságának kérdésében jövő héten az országában tartandó csúcstalálkozón, mondván, ez fokozná az Oroszország indította háborúban védekező ukránok harctéri teljesítményét, míg mindenfajta óvatoskodást Moszkva gyengeségként ítélne meg.
A Reuters hírügynökségnek adott - kedden megjelent - interjújában az államfő azt tanácsolta a NATO-hoz tartozó országoknak, hogy hagyják figyelmen kívül azon félelmeiket, miszerint Ukrajna felvétele provokálná a Vlagyimir Putyin elnök vezette Oroszországot.
Ne habozzunk merészebb döntéseket hozni, különben a Putyin-rezsim úgy fogja értékelni, hogy a nyugati szövetségesek túl gyengék, akiket félre lehet állítani és megadják magukat
– mondta Nauseda hétfőn.
Az erőteljesebb szóhasználat Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban biztosan növelné az ukrán katonák harci kedvét a csatatéren
– tette hozzá a litván elnök.
Azt azonban értésre adta, hogy a kedden és szerdán tartandó csúcstalálkozón egészen bizonyosan nem születik döntés Kijev felvételéről.
Mindannyian értjük, hogy most, a háború alatt Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz. (...) Ukrajna is megérti ezt. De meg kell határoznunk az eljárást", amely elvezet majd a csatlakozáshoz
– fogalmazott.
Kifejtette, hogy Kijev a csúcstalálkozón várakozásai szerint a tagsághoz vezető út megkönnyítésére, továbbá a katonai támogatás fokozására vonatkozóan kaphat ígéretet a szövetségesektől.
Nauseda elmondása szerint arra számít, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a csúcstalálkozón.
Remélem, hogy Zelenszkij itt lesz, és fontos szerepet fog játszani a vilniusi döntéshozatalban
– mondta a litván elnök.
Ukrajna nem kap vadászgépeket az ellentámadás végéig
A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer kijelentette, hogy Ukrajna addig nem kap vadászgépeket, amíg nem fejeződik be az ellentámadás.
Bauer azt is hangsúlyozta, hogy a pilóták és a repülőgépek karbantartását végző technikusok kiképzésére is csak az ellentámadás után kerülhet sor.
Az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F-16-os vadászgépek vezetésére még nem kezdődött meg, Kijev nem akar nyomást gyakorolni a nyugati országokra ebben a kérdésben, mivel függ a támogatásuktól - mondta korábban Jurij Ignat, a fegyveres erők szóvivője.
Légiriadó van négy ukrán régióban
Ma reggel légiriadót rendeltek el Dnyipropetrovszk, Poltava, Szumij és Harkiv régiókban - közölte a hivatalos nyilvános riasztási forrás.
A DNR Kijev által ellenőrzött részén is megszólaltak a szirénák.
Több tucat Leopard érkezik Ukrajnába
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Rzeczpospolita lengyel hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy a Németország és Dánia által Ukrajnának átadandó Leopard 1A5 harckocsik tucatjait "a következő hetekben" szállítják majd.
Pistorius hangsúlyozta, hogy globális partnerei közül jelenleg Németország biztosítja Ukrajnának a második legtöbb katonai felszerelést, emellett Németország képezi ki a legtöbb ukrán katonát.
Az év elején a dán kormány együttműködési megállapodást írt alá Németországgal és Hollandiával legalább 100 Leopard 1 harckocsi Ukrajnának való átadásáról. Ezeknek a tankoknak eredetileg tavasszal kellett volna megérkezniük, de végül a nyári időszakra halasztották őket.
Két drónt lőttek le Moszkva közelében
A RIA Novosztyi értesülései szerint két drónt lőtt le az orosz légvédelem a Moszkvához közeli Valuevo falu térségében. A drónok nyílt terepen zuhantak le. Nem sérült meg senki, anyagi kár sem keletkezett. Nyomozás indult a drónpilóták személyének és céljának felkutatására.
Újabb 890 millió dollár érkezett Ukrajnába az IMF-től
Ukrajna állami költségvetése 890 millió dollárt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – jelentette az ukrán pénzügyminisztérium. Ez az Ukrajnának nyújtandó 15,6 milliárd dolláros támogatási csomag második részlete. A minisztérium szerint Kijev már 3,6 milliárd dollárt kapott az IMF-től.
"A biztosított forrásoknak köszönhetően megőrizhetjük Ukrajna gazdasági stabilitását, és finanszírozhatjuk az állami költségvetés kiemelt kiadásait" - mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
A Kijevi Közgazdasági Iskola szerint az orosz háború által Ukrajnában okozott károk értéke 2023 áprilisában elérte a 147,5 milliárd dollárt.
Lemondhatják a választásokat a megszállt régiókban
Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részein a szeptemberre tervezett helyhatósági választások valószínűleg elmaradnak - közölte Oroszország legfőbb választási tisztviselője. Ella Panfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke azt mondta, hogy a helyi helyzet "drámai mértékben romolhat", ami "komoly veszélyt jelenthet a lakosok életére és egészségére".
Vlagyimir Putyin elnök kimondta, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon Oroszország részei, miután Moszkva tavaly egyoldalúan annektálta őket.
Oroszországban szeptember 10-én regionális és helyhatósági választásokat kell tartani, köztük 21 regionális vezető és 20 regionális törvényhozás megválasztását. Négy időközi választás is lesz a szövetségi parlamentben.
Kommentáradatot indított Zelenszkij kijelentése
Az orosz Twitter-felhasználók szerint nevetséges Volodimir Zelenszkij kijelentése a Krím visszaszerzéséről. Az ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy az ellentámadással kapcsolatos problémák ellenére sem hagyot fel a félsziget visszaszerzésének tervével. Szerinte csak akkor lehet ukrán győzelemről beszélni, ha a Krím újra Ukrajnához tartozik.
"A Krím soha nem lesz Ukrajna része" – idéz egy orosz kommentelőt a Ria Novosztyi. Egy másik szerint "ma Ukrajna a Krím nélkül van, és ha ez így folytatódik, akkor Ukrajna emberek nélkül maradhat".
"Ez a srác a saját képzeletbeli világában él. Ezt még ezerszer megismételheti, semmi sem fog változni" – osztotta meg véleményét egy másik felhasználó.
Lassan haladnak előre, de az ukránok kezdeményeznek
Az ukrán ellentámadás a vártnál lassabban halad, de továbbra is a kijevi erőknél van a kezdeményezés – mondta egy katonai szakértő a Sky Newsnak. Philip Ingram, a brit hadsereg egykori hírszerzési és biztonsági tisztje szerint az ukrán csapatok akár egy kilométert is előrenyomulhattak a keleti Bahmut felé. Lehet, hogy egy kilométer nem hangzik túl soknak, de az orosz Wagner-csoportnak is sok hónap kellett hét kilométer megszerzéséhez.
Ingram hozzátette, hogy az oroszoknak kilenc hónapjuk volt, hogy összetett, egymással összefüggő védelmi rétegeket építsenek ki aknákkal és páncéltörő árkokkal.
A frontvonal jelenleg körülbelül 600 kilométeren húzódik.
Felerősödtek a harcok Bahmut közelében
Ukrajna védelmi miniszter-helyettese szerint felerősödtek a harcok Bahmut közelében, mivel mindkét fél "küzd a kezdeményezésért". Hanna Maliar szerint a helyzet gyorsan változik. A pozíciók feletti kontroll elveszhet, de egy napon belül akár kétszer is visszaszerezhető.
Az ukrán erők egy Bahmuttól délre fekvő falu közelében nyomultak előre, miközben északon folytatódtak a harcok, és a városban heves tűzváltások zajlottak.
Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán szárazföldi erőkért felelős tábornok a Bahmut peremén lévő csapatok előrenyomulásáról és "az oroszok hatékony megsemmisítéséről" számolt be.
A Wagner-vezér hangüzenetet hagyott
A Grey Zone nevű Telegram-csatornán megosztott, alig egyperces hangüzenetben Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője a követői támogatását kérte és azt állította, hogy véleménye szerint nagyon sok mindent sikerült elérni a lázadás során, amit ő maga „igazságmenetnek” nevez, és aminek célja a társadalom mozgósítása és az árulók megfélemlítése, illetve az ellenük való fellépés volt.
Emellett megemlítette, hogy a közeljövőben hamarosan ismét mindenki láthatja, amint a Wagner-csoport győzedelmeskedik a frontokon - írja a Magyar Nemzet.
Ukrajnának az európai légi pajzs alapjává kell válnia
Az ukrán elnök éjszakai videóbeszédében egy orosz dróntámadásról beszélt az északi Szumi városában, amelyben legalább két ember meghalt és 19-en megsebesültek.
"Sajnos országunk még nem rendelkezik elegendő számú jó minőségű légvédelmi rendszerrel ahhoz, hogy teljes területünket megvédje és minden ellenséges célpontot lelőhessen" - mondta Zelenszkij.
Hozzátette, Ukrajnának meg kell védenie saját területét, és "a jövőben az európai légi pajzs alapjává kell válnia". Ez egy olyan dolog, ami "abszolút szükséges és teljesen lehetséges" - mondta.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. július 3-án az ukrán-magyar határszakaszon 6990 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2023. július 3-án 20 ember, köztük 13 gyerek érkezett Budapestre vonattal.
Zaporizzsjában visszakapcsoltak egy tartalék kábelt
Négy hónap óta először kapcsolták vissza Európa legnagyobb atomerőművében a hűtőreaktorok tartalék vezetékét. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tájékoztatása szerint a 330 kV-os kábelt március 1-jén választották le a zaporizzsjai erőműről, miután megsérült. Azóta a létesítmény egyetlen 750 kV-os fővezetékre támaszkodik az alapvető nukleáris biztonsági funkciók ellátása érdekében.
"Bár a tartalék elektromos vezeték visszakapcsolása pozitív, az erőmű külső áramellátási helyzete továbbra is rendkívül sérülékeny, ami aláhúzza a telephely bizonytalan nukleáris biztonsági és biztonsági helyzetét" - mondta Rafael Grossi tábornok, a NAÜ főigazgatója.
A háború előtt az üzemben négy 750 kV-os kábel és hat 330 kV-os tartalék vezeték volt.
Az erőmű a háború alatt már hétszer veszítette el az áramellátását, így ideiglenesen vészhelyzeti dízelgenerátorokhoz kellett folyamodnia, hogy megakadályozza a nukleáris leolvadást.
Nem maradhat biztonsági rés Európában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Európa csak akkor lehet békés, ha a békét a teljes biztonság garantálja.
"Európának nem lehet olyan biztonsági hiánya, amely orosz zsarnokságot és agressziót vált ki. Oroszország csak akkor próbál majd kiharapni Európából, ha bármiféle biztonsági bizonytalanságot lát. Amikor minden biztos és nyilvánvaló, az orosz zsarnokság nem meri megsérteni a biztonságot" - fogalmazott az ukrán államfő.
Zelenszkij: Európát csak Ukrajnával együtt lehet megvédeni
Nyilvánvaló, hogy Európát csak Ukrajnával együtt lehet megvédeni minden agressziótól. Ezért van szükség Ukrajna NATO-tagságára. Akkor Oroszország újra a saját államiságára összpontosít és nem gondol majd a terjeszkedésre - mondta éjszakai videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij bízik benne, hogy a vilniusi NATO-csúcson az Ukrajnát támogató országok is olyan elszántságot mutatnak majd, mint amennyire azt a történelmi pillanat megkívánja.
Ukrán válság
- Észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt