2023.05.26. 05:43
Zelenszkij: orosz rakétacsapás ért egy rendelőintézetet Dnyipróban
Már 457. napja pusztít a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák RPG rakétavetõkkel egy lövészárokban az orosz erõkkel folytatott harcok alatt a Donyecki területen fekvõ kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 22-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Amerikai szenátor: Ukrajna támogatásának kudarca jelzés lehet Kína számára, hogy elfoglalhatja Tajvant
Amennyiben az Egyesült Államok kudarcot vallana Ukrajna megfelelő támogatásával az orosz hadművelet során, úgy az jelzés értékű lehet Kína számára, hogy elfoglalhatja Tajvant - jelentette ki pénteken Lindsey Graham amerikai szenátor Kijevben tett látogatása során.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélését követően a republikánus párti politikus úgy vélekedett, hogy Joe Biden demokrata párti amerikai elnöknek még több fegyvert kellene küldenie a kijevi vezetésnek az eddig nyújtott több mint 35 milliárd dolláros katonai támogatáson felül.
A Kínával szembeni kemény fellépés kétpárti támogatást élvez az amerikai szövetségi törvényhozásban. Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Nem szabad kihátrálni Ukrajna támogatásából, mert ha itt kudarcot vallunk, Tajvan elveszik
- hangsúlyozta Graham újságíróknak nyilatkozva.
Akár a demokraták, akár a republikánusok színeiben indulsz az elnökségért, egyszerűen nem tudom, hogy tudsz amellett érvelni, hogy erősebbek vagyunk Kínával szemben, ha veszni hagyjuk Ukrajnát - ennek egyszerűen semmi értelme. Azt szeretném, hogy Kína lássa, megtámadni egy szomszédot nem olyan egyszerű, mint ahogy az látszik
- mondta az amerikai szenátor.
A legjobb módja Tajvan és a világrend megvédésének az, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök veszít
- hangoztatta.
Az amerikai politikus mindemellett kijelentette: ahhoz, hogy a várt ukrán ellentámadás sikerrel járjon több és jobb fegyverekre van szüksége Ukrajnának, így például amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőkre és nagyobb hatótávolságú fegyverekre.
Lavrov: Moszkva elkötelezett a konfliktus diplomáciai rendezése mellett
Oroszország elkötelezett az ukrajnai konfliktus politikai és diplomáciai rendezése mellett, de az ukrán fél és nyugati támogatói komoly akadályokat gördítettek a béketárgyalások újraindítása elé – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta Li Huit, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottját.
A tárgyalásról az orosz külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint Lavrov köszönetét fejezte ki azért a "kiegyensúlyozott álláspontért", amelyet a kínai fél képvisel az ukrán válság ügyében. Egyúttal méltatta Peking készségét arra, hogy pozitív szerepet vállaljon a rendezésében.
Nagyra értékelte Li személyes hozzájárulását az orosz-kínai átfogó stratégiai együttműködés megerősítéséhez, és üdvözölte, hogy új minőségében érkezett Moszkvába, ahol 2009 és 2019 között hazája nagykövete volt.
A felek egyebek mellett kifejezték készségüket az orosz-kínai külpolitikai együttműködés további erősítésére, aminek célja a moszkvai tájékoztatás szerint mindig is a béke és a stabilitás fenntartása volt a régióban és az egész világon.
Az ukrajnai válság politikai rendezésére meghirdetett kínai béketerv ügyében tárgyalva Li a hónap közepén Kijevet kereste fel.
Ferenc pápa: csak a felek közti párbeszéd vezethet békéhez
Csak akkor lehet béke, ha a szemben álló felek párbeszédet folytatnak egymással, legyen az akár közvetlen, akár közvetett módon – mondta el Ferenc pápa a floridai Telemundo spanyol nyelvű televíziónak adott interjújában az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban.
A Rómában csütörtök este bemutatott felvételen a pápa elmondta: az már politikai kérdés, hogy a tárgyalások előfeltételeként Oroszországot kötelezni kéne-e a megszállt területek elhagyására, ám hangsúlyozta, hogy „egyeztetés nélkül nem lehet béke”.
Az interjúban az egyházfő beszámolt arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte őt, segítsen az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt 16 ezer ukrajnai gyerek ügyében.
Ukrán lőszerraktárakra mért rakétacsapásoktól számolt be az orosz katonai szóvivő
Nagyhatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel mért az orosz hadsereg csoportos csapást ukrán lőszerraktárakra, az összes kijelölt létesítményt eltalálták – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 435 főben adta meg, akik közül, mint mondta, elérte a 190-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A lövések következtében Donyeckben két civil megsebesült.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a határmenti régiót az elmúlt nap folyamán mintegy kétszáz ukrán tüzérségi belövés érte, közülük 132 Kozinka községet és a helyi határátkelő pontot, de érték találatok Grajvoron várost és Glotovo falut is. Az elöljáró egy civil sebesüléséről és anyagi károkról számolt be.
Gladkov azt is közölte, hogy a régióba a hét elején Ukrajna irányából betört diverzánsok főbe lőttek egy férfit. A meggyilkolt Jurij Gorevoj egy polgári területvédelmi egység parancsnoka volt, akinek hozzátartozóit, noha az áldozat civil volt, a kormányzó hadiözvegynek és hadiárváknak minősítette.
Krasznodarban péntekre virradóra robbanások hallatszottak az önkormányzat épületénél. Venjamin Kondratyjev, a dél-oroszországi Krasznodari terület kormányzója délután közölte, hogy a városban két drón csapódott be. Mint mondta, létfontosságú infrastruktúrában nem keletkezett kár, és személyi sérülés sem történt.
Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója közölte, hogy Tyotkino községet húsz találat érte.
Zelenszkij: orosz rakétacsapás ért egy rendelőintézetet Dnyipróban, sok áldozat
Az orosz erők rakétacsapást mértek pénteken a kelet-ukrajnai Dnyipro városára, ahol eltaláltak egy orvosi rendelőintézetet – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hivatalos közösségi oldalain.
Az ukrán államfő rámutatott arra, hogy
a polgári létesítmények elleni szándékos támadás ellentétes az 1949. évi genfi egyezménnyel. Szavai szerint az „orosz terroristák” „ismét kimutatták embertelenségüket”. Hozzátette, hogy a rakétatámadás következményeinek felszámolása és az áldozatok mentése a helyszínen folytatódik.
Az államfő közzétett egy videófelvételt is, amelyen egy lerombolt épület látható, fölötte sűrű füsttel.
Szerhij Liszaknak, Dnyipropetrovszk megye kormányzójának közlése szerint a Dnyiprót ért orosz rakétatámadásnak a legfrissebb adatok szerint két halálos áldozata és harminc sérültje van. Közlése szerint az ukrán légvédelmi erők öt orosz robotrepülőgépet és hat iráni gyártmányú, Sahíd típusú önmegsemmisítő drónt semlegesítettek a régió légterében.
Lavrov: Washington téved, ha azt hiszi, hogy megvédi az Atlanti-óceán
Az Egyesült Államok nagyon téved, ha azt hiszi, hogy az Atlanti-óceán biztosíthatja a fennmaradását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva.
Washington úgy gondolja, hogy az önfenntartását az Atlanti-óceán biztosítja. Ez erős eltévelyedés, ha a világot a harmadik világháború határára akarja terelni. De mindeddig Washington az európai szatellitáit uszította az Oroszországi Föderáció ellen, úgy gondolva, hogy mindent megúszhat
– mondta Lavrov egy pénteken bemutatott interjúrészletben.
A nyilatkozat egészét egy vasárnapi magazinműsorban fogják bemutatni.
Az orosz külügyminisztérium pénteken tiltakozását fejezte ki a moszkvai amerikai nagykövetségének amiatt, hogy Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó „elfogadhatatlan kijelentéseivel" ténylegesen támogatásáról biztosította az orosz területekre – beleértve a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímre, valamint Belgorod megyére – mért ukrán csapásokat. A tárca képmutatónak és hamisnak minősítette az amerikai biztosítékokat, melyek szerint Washington nem bátorítja Kijevet orosz területek elleni támadásra, és rámutatott, hogy az ukrán fél „terrortámadásokra” bizonyítottan amerikai fegyvereket és felszereléseket használ fel.
A minisztérium arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktusban „régóta részes” Egyesült Államok ellenséges fellépése veszélyes válságba sodorta az orosz–amerikai kapcsolatokat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
„Washingtonnak ideje megtanulnia, hogy az Oroszország elleni agresszió minden formája továbbra is a lehető leghatározottabb ellenlépésekbe fog ütközni” – hangzott az orosz közlemény.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak azzal indokolta az orosz nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését, hogy mind ezt az országot, mind pedig az orosz–fehérorosz Szövetségi Államot „nagyon-nagyon ellenséges közeg veszi körül”. Ez, mint mondta, megköveteli Minszk és Moszkva szövetségének erősítését.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács Vietnamban tárgyaló elnökhelyettese orosz újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz megelőző csapást indítani, ha Ukrajna nukleáris fegyvereket kap a Nyugattól. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országokban nem tudatosult egy ilyen forgatókönyv lehetősége, de „bizonyos feltételek mellett rá fognak jönni erre”. Mint mondta, ha Kijevnek atomfegyvert adnak, „akkor az azt fogja jelenteni, hogy egy nukleáris töltetű rakéta érkezik majd hozzájuk”.
Európa elvesztette az eszét. Az Egyesült Államok egészében a pragmatikus érdekei szerint jár el. Ő maga nem harcol, hanem pénzt keres. Egy sokévszázados ellenséget próbál meg kiiktatni. Ami Európát illeti, számomra ez egy elképesztő történet
– fogalmazott a volt elnök és kormányfő.
Az állította, hogy az ukrán vezetés elkezdte szondázni az ország közvéleményt, hogy a lakosság hogyan viszonyulna a konfliktusnak „koreai forgatókönyv” szerinti, az ország lehetséges felosztásán alapuló befagyasztásához.
Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus valószínűleg évtizedekig el fog húzódni. Azt hangoztatta, hogy ha Ukrajnában nem változik meg a vezetés, akkor „három év tűzszünet, két év konfliktus fog következni, és minden újra megismétlődik”. Mint mondta, Kijevvel mindaddig lehetetlen tárgyalni, amíg Volodimir Zelenszkij az elnök.
Medvegyev a Telegram-csatornáján azt írta, hogy szerinte Ukrajna államként elkerülhetetlenül meg fog szűnni, aminek több forgatókönyve lehet. Ezek mindegyikében abból a feltételezésből indult ki, hogy az ország nyugati területeit az unió országai fogják elcsatolni.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy ki a legrokonszenvesebb számára a jövő évi amerikai választások elnökjelölt-aspiránsai közül, az orosz biztonsági tanács alelnöke kijelentette: „A legfontosabb, hogy ne a demenciás srácot válasszák meg!”
A Fehér Házra újra pályázó Donald Trump volt elnökkel kapcsolatban azt mondta, hogy ő „jó srác, de ijedős”, hozzáfűzve, hogy a Kreml számára „történelmileg mindig könnyebb volt a republikánusokkal együttműködni”.
Német kancellár: nem tűnik úgy, hogy a háborút a csatatéren el lehetne dönteni
„Az utolsó telefonbeszélgetésem már jó ideje volt, de szándékomban áll idővel újra beszélni Putyinnal”, nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár a Kölner Stadt-Anzeiger című lapnak – írja a Magyar Nemzet.
A kancellár most megerősítette aktív támogatását Ukrajna mellett, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megakadályozzák, hogy a NATO és Oroszország között közvetlen konfliktus alakuljon ki, szerinte a szövetségnek ebben is együttműködésre van szüksége.
A német lapnak adott interjúban
Scholz továbbra is elkötelezettségének adott hangot a béketárgyalások mellett.
„Nem tűnik úgy, hogy a háborút a csatatéren el lehetne dönteni” – mondta. Hozzátette: az orosz csapatok kivonása előfeltétele az igazságos békének.
A teljes cikkért kattintson.
Hollandia a nyáron megkezdi az ukrán pilóták F-16-os kiképzését
Hollandia Dániával és az Egyesült Államokkal együtt azon dolgozik, hogy még a nyáron megkezdjék az ukrán pilóták F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzését - jelentette be Kajsa Ollogren védelmi miniszter Twitter-bejegyzésében.
A miniszter az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal, és az ukrajnai katonai ellátásban együttműködő, 50 országot tömörítő nemzetközi kapcsolattartó csoporttal folytatott egyeztetést követően közölte a hírt.
Austin pénteken azt nyilatkozta, hogy a következő hetekben az Egyesült Államok a programban vezető szerepet vállaló Hollandiával és Dániával együttműködve kidolgozza a kiképzés kereteit az F16-os vadászrepülőkre ukrán pilóták számára. Elmondta azt is, hogy Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlotta segítségét a képzési programban, de még más országokét is várják.
Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka szerint a kiképzés körülbelül egy tucat pilótával kezdődik el. A kiképzendő pilótákat Ukrajna fogja kiválasztani, valószínűleg olyan személyeket, akik már tapasztalattal rendelkeznek szovjet MiG típusú vadászgépek kezelésében.
"Lassan, de biztosan szeretnénk több pilótát fogadni a későbbiekben, azonban nem lehet nagy létszámmal kezdeni. Nekünk is tudni kell, milyen anyaggal dolgozunk" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kiképzésre sok időt kell szánni, a gyorstalpaló tréningeknek nincs értelme, mivel az F-16-os gépek kezelése bonyolult, hónapok kellenek a megtanulásához.
Megjegyezte azt is, hogy a képzésben való részvételhez az ukrán pilótáknak valószínűleg angolul is meg kell majd tanulniuk.
Még több hadifoglyot kell ejteni Zelenszkij szerint
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videójában köszönetet mondott azoknak, akik letárgyalták a legutóbbi fogolycserét, amikor 8 tiszt és 98 közkatona - köztük olyanok is, akiket eltűntként tartottak nyilván - hazatérhetett. Az elnök szerint a fronton mindenkinek emlékeznie kell arra, hogy minél több orosz hadifoglyot ejtenek, annál több ukránt lehet hazahozni.
Az ukrán védelmi tárca egy videót is bemutatott a fogolycserével hazatérő ukránokról.
Németország új Leopard 2-eket vásárol
Németország 18 Leopard 2 harckocsit és 12 önjáró tarackot vásárol az ukrajnai szállítások miatt kimerült készletek pótlására – mondta a Reutersnek a vásárlást jóváhagyó parlamenti költségvetési bizottság egyik tagja. A tankok 525,6 millió euróba kerülnek, míg a tarackok ára 190,7 millió euró lesz; mindegyiket legkésőbb 2026-ig le kell szállítani – áll a parlamentnek szánt pénzügyminisztériumi dokumentumokban.
Ukrajnába kerülhet az orosz vagyon utáni nyereség
Az Európai Unió arról tárgyalt, hogy Ukrajnába küldi az ideiglenesen zárolt 196,6 milliárd eurónyi orosz vagyonból származó nyereséget, amely a globális pénzügyi piacok rendszereiben rekedt – írta a Financial Times az ügyben jártas emberekre hivatkozva.
Az orosz erők újabb éjszakai támadást intéztek Kijev ellen
Az orosz erők éjjel ismét támadták Kijevet - közölte a helyi polgári és katonai közigazgatás pénteken, azt állítva, hogy minden rakétát elfogtak és megsemmisítettek.
"Újabb légitámadás Kijev ellen, május eleje óta a 13. egymás után! Mint mindig, éjszaka" - közölte a közigazgatás a Telegram üzenetküldő oldalán. A tájékoztatás szerint a robotrepülőgépeket Tu-95MSZ stratégiai bombázók indították a Kaszpi-tenger térségéből.
Kijev légterében minden ellenséges célpontot felderítettek és megsemmisítettek - írták a hatóságok.
Az ukrán vezérkar péntek reggeli napi tájékoztatójában több mint ötven orosz légitámadásról számolt be, amelyeket robbanóanyagot hordozó drónnal és rakétatákkal hajtották végre.
Egy SZ-300-as rakéta eltalált egy gátat a Donyecki területen, Karlivka térségében - közölte a vezérkar, hozzátéve, a térségben nagy az árvízveszély.
Oroszországban egy robbanás okozott károkat egy épületben a Krímhez közeli Krasznodar városában, a RIA Novosztyi hírügynökség által idézett helyi hatóságok szerint anélkül, hogy áldozatokkal járt volna. A Readovka orosz hírportál a Telegram-csatornáján egy olyan épületről posztolt fotót, amelynek legfelső emelete és teteje megsérült és megfeketedett.
Az incidens okát vizsgálják - közölte Krasznodar polgármestere, Jevgenyij Naumov a Telegramon.
Japán új szankciókat vezetett be Oroszország ellen
Japán új szankciókat vezetett be pénteken Oroszország ellen, összhangban a világ hét vezető ipari demokráciáját tömörítő G7-csoport múlt hétvégi, hirosimai csúcstalálkozóján tett ígéretével.
Az új büntetőintézkedések értelmében befagyasztják 17 orosz állampolgár és 78 orosz szervezet vagyonát, valamint megtiltják 80 orosz szervezetnek szánt áru és szolgáltatás exportját - jelentette be Macuno Hirokazu japán kabinetfőtitkár, kormányszóvivő.
Az exporttilalom az ország hadiipari komplexumához kapcsolódó orosz vállalatoknak szánt termékekre, valamint építőipari és mérnöki szolgáltatásokra vonatkozik.
Japán elítéli Oroszország azon szándékát, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, és felszólítja mindkét országot, hogy hagyjon fel az ilyen feszültséget fokozó lépésekkel - hangsúlyozta Macuno Hirokazu. Hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetést, az ilyen fegyverek használatát "soha sem lehet megtűrni".
Wall Street Journal: Ukrajna képzetlen sorkatonákat küldött a bakhmuti „húsdarálóba”
Kijev kiképzetlen és rosszul felszerelt csapatokat vetett be a stratégiai fontosságú Bakhmutért vívott vesztes csatában, hogy jobb egységeket takarítson meg a tervezett ellentámadáshoz – írta a Wall Street Journal (WSJ). A lap terjedelmes riportot közölt, amelyben egy 16 ukrán sorkötelesből álló csoport történetét mesélte el, akiket februárban küldtek a városért folyó harcokba.
A WSJ szerint az ukrán hadsereg az északkeleti Harkovi terület falvaiból toborozta őket. Néhányan évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt teljesítették a kötelező katonai szolgálatot, de szinte egyikük sem látott még tényleges harcot.
A riport szerint a férfiak mindössze két éjszakát töltöttek egy bázison, ahol elavult szovjet korabeli felszerelést kaptak. Ezt követően közölték velük, hogy Bakhmutba vezénylik őket. A sorkatonák közül néhányan alá akarták írni, hogy hivatalosan megtagadják a parancs végrehajtását, mondván, hogy nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel a feladatra.
Egyikük felidézte, arra panaszkodott, hogy még soha nem fogott fegyvert a kezében, és fél, de az ukrán törzsőrmester egyszerűen azt mondta neki, hogy Bakhmut majd megtanít.
A Wall Street Journal felvetése szerint Kijev azért a mozgósított katonákat és területvédelmi egységeket küldte a bakhmuti „húsdarálóba”, hogy megőrizze a nyugat által kiképzett és felszerelt dandárokat a tavaszi offenzívához.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
Belgorod megtámadása figyelemelterelés lehetett
Úgy tűnik az ukránok halasztják a május közepére megígért ellentámadásukat. Nagy méretű offenzívát ugyanis nem láthattunk tőlük, a Belgorod környékén, néhány falut érintő pár száz fős betörést nem lehet annak nevezni – nyilatkozta a Magyar Nemzet megkeresésére Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője.
Mint arról beszámoltunk korábban, az oroszországi Belgorod régióba ukrán támogatású orosz fegyveres diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be. Noha Kijev jelezte, hogy a behatolásért az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió tehető felelőssé, Demkó Attila szerint „kizárt, hogy mindez nem ukrán segítséggel és együttműködésben történt volna”.
Az ukrán tüzérség támogatta őket, ukrán területről indultak és oda is húzódtak vissza. Tehát ezt Kijev nélkül nem lehetett volna megcsinálni
– mondta. Hozzátette: Előfordult már olyan máskor is, hogy ukrán vagy orosz szabotőr csoportok átlépték az orosz-ukrán határt.
Szerinte a belgorodi támadás kommunikációs szempontból jelentős, hiszen az időzítését „az ukránok nagyon ügyesen” a bahmuti ukrán vereség idejére tették, így Belgorod elvonta az ukrán média és nyilvánosság figyelmét a sikertelenségekről.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Robbanások voltak Berdjanszkban
Több robbanásról számoltak be május 25-én késő este az oroszok által megszállt Berdjanszk városában, amely Ukrajna déli részén található Zaporizzsja megyében – jelentette több ukrán sajtótermék a helyi Telegram csatornákra hivatkozva.
Zelenszkij: két orosz gépet lőtt le a Nemzeti Gárda
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videójában azt állította, hogy az ukrán nemzeti gárda két orosz „SU típusú" repülőgépet lőtt le Zaporizzsja régióban. További részleteket nem árul el a repülőgépekről. (Az SU hívójel a Szuhoj – orosz katonai repülőgépeket gyártó – repülőgépekre vonatkozik.)
„Hálás vagyok két különösen pontos harcosunknak" – mondta a videóban az elnök. "Egyikük egyébként már elnyerte az Ukrajna Hőse címet, és nemcsak ellenséges repülőgépeket, hanem egy cirkálórakétát is lelőtt."
Több mint tízezren érkeztek csütörtökön Magyarországra
Magyarország területére 2023. május 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5828 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4436 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 25-én 47 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az Egyesült Államok elítéli az orosz előkészületet arra, hogy taktikai atomfegyvert telepítsenek Fehéroroszországba
Az Egyesült Államok határozottan elítéli, hogy Oroszország előkészületeket tett taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítésére, de egyelőre nem tartja szükségesnek, hogy saját nukleáris stratégiáján változtasson - közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban.
Matthew Miller a lépést az orosz fél felelőtlen magatartásának minősítette. Megismételte azt az amerikai figyelmeztetést, hogy kémiai, biológiai, vagy nukleáris fegyverek bevetése az orosz-ukrán konfliktus során "súlyos következményekkel" járna. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem látja jelét annak, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne.
Az amerikai külügyminisztérium ezt megelőzően jelezte, hogy 285 millió dollár értékben új légvédelmi rendszert kíván beszerezni UKrajna számára.
A minisztérium szerdai keltezésű dokumentuma szerint az eszközökre egy arizonai székhelyű hadiipari vállalattal tervez szerződést kötni. A részletes leírás szerint közepes hatótávolságú, földi telepítésű NASAMS légvédelmi rendszerről van szó, teljes felszereléssel.
Az eszköz beszerzésére az ukrán kormány kérte az amerikai kormányát - derül ki a közleményből.
Az amerikai vezérkari főnök szerint az F16-osok hosszú távon lehetnek hatékonyak Ukrajna védelmében
Az F16-os vadászrepülők ügye Ukrajna számára hosszú távú kérdés, jelenleg a földi légvédelem az ország védelmének leghatékonyabb módja - közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és a Mark Milley, a hadsereg vezérkari főnöke csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján.
Az ukrajnai katonai ellátásban együttműködő, 50 országot tömörítő Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) online tanácskozása után Lloyd Austin szükségesnek nevezte, hogy megadják az ukrán légvédelem számára a további segítséget. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak beszállítókkal további új légvédelmi felszerelések gyártásáról. Kiemelte a norvég-amerikai fejlesztésű NASAM közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert.
A miniszter beszámolt arról, hogy a következő hetekben az Egyesült Államok a programban vezető szerepet vállaló Hollandiával és Dániával együttműködve kidolgozza a kiképzés kereteit az F16-os vadászrepülőkre ukrán pilóták számára. Elmondta azt is, hogy Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlották a segítségüket a képzési programban, de még mások országokét is várják.
Lloyd Austin közölte azt is, hogy az ülésen Olekszij Reznikov ukrán védelmi számolt be az ukrajnai hadszíntér legújabb eseményeiről.
Az amerikai vezérkar főnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán haderő nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonyságot a közelmúltban a Patriot légvédelmi rendszerek hatékony alkalmazásával, ami így lesz majd az F16-os vadászrepülőkkel is.
Mark Milley tábornok ugyanakkor hangsúlyozta: a költség-haszon kockázatelemzések azt mutatják, hogy az ukrán légtér védelmében a leghatékonyabbak a már eddig is Ukrajna rendelkezésére bocsátott integrált légvédelmi rendszerek.
A légtér ellenőrzésének "leggyorsabb és leghatékonyabb módja a földi védelem" mind rövid-, mind közepes-, mind nagyhatótávolság esetében - fogalmazott a vezérkari főnök.
Az F16-osokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy 10 darab ilyen negyedik és ötödik generációs harci repülő összesen 1 milliárd dollárba kerül, és további 1 milliárd dollár a rendszerköltség, miközben az orosz hadsereg jelenleg 1000 darab ilyen kategóriájú vadászrepülővel rendelkezik. Aki ezzel fel akarja venni a verseny jelentős számú hasonló géppel kell rendelkeznie - hangsúlyozta.
A vezérkari főnök hozzátette, hogy az F16-osoknak az idő előrehaladtával lehet szerepük, és Ukrajna megérdemli, hogy rendelkezzen ezekkel, viszont egy "méretében és képességeiben szükséges légierő kiépítése" időbe telik.
Most a legokosabb dolog az, amit eddig is követtek, vagyis, hogy Ukrajnát ellátták légvédelmi rendszerekkel annak érdekében, hogy a légtérbeli fölényt elvegyék az orosz féltől, ami egyben lehetővé tett szárazföldi sikereket is az ukrán haderő számára - mondta Mark Milley tábornok a nemzetközi Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport ülése után.
Ukrán válság
- Észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt