2023.03.27. 10:21
Dönt az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, a svédekéről később határoz
Hétfőn várhatóan elfogadja a parlament a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) Brüsszelben a szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján 2022. február 25-én
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fotó: Fischer Zoltán
Ezzel a parlamenti indítvánnyal hazánk hivatalosan is hozzájárul ahhoz, hogy Finnország csatlakozzon a NATO-hoz – írja a Mandiner.
Korábban a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté jelezte, a képviselőcsoport részéről elhárultak az akadályok és aggályok a lépés támogatása elől, majd Törökország is bejelentette teljes támogatását.
A svédek azonban még várni kényszerülnek, elsősorban Ankara miatt. Erdogan török elnök ugyanis minapi tájékoztatóján megerősítette, Svédország NATO-csatlakozását illetően „negatív a megítélése”, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – jegyezte meg.
Svédország ügyében a Fidesz képviselőcsoportja is csak később dönt.
Semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadunk el sem külföldről, sem külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon
– írta Kocsis Máté.
A finn csatlakozást elismerő törvényjavaslat indoklása szerint Finnország és Svédország a NATO elkötelezett partnereinek számítanak, 1994 óta vesznek részt a szövetség békepartnerségi programjában, illetve aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben, mint például Afganisztánban vagy jelenleg Koszovóban és Irakban. A NATO-val a legszorosabb műveleti együttműködést folytató Georgia, Jordánia, Ausztrália és Ukrajna mellett a két skandináv ország részese a partnerségi interoperabilitási kezdeményezésnek (Enhanced Opportunities Partners, EOP). A Szövetség és Finnország, illetve Svédország közti partnerségi kapcsolatok keretében az utóbbi felek együtt részt szoktak venni a NATO által kétévente megrendezésre kerülő, norvég vezetésű Cold Response hadgyakorlaton.
A javaslat felidézi: a két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetét követően élénk belpolitikai vita alakult ki a szövetséghez való csatlakozással kapcsolatosan. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a csatlakozást támogatók a svéd és finn társadalomban, illetve mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatot folytatott le.
A semleges Finnország technikailag készen áll a NATO-tagságra
– állapítja meg a beterjesztőként Semjén Zsolt, előadóként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett indítvány. A svéd csatlakozásról való szavazásnak egyelőre nincs időpontja.