2022.08.03. 10:43
Európa-szerte tiltakozással zsúfolt őszre számíthatnak a kormányok
Nyugat-Európa a háború kitörésekor elkövette azt a hibát, hogy nem stratégiai megfontoltságból, hanem érzelemből politizált. Ennek a következő évszaktól érezhető következményei lesznek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Talabér Krisztián.
– A kudarcot vallott háborús válságkezelés hatására az elszabaduló energiaárak nemcsak a lakosság, de az ipar számára is komoly problémákat okoznak. A lakosság életszínvonalára egyértelműen hatással lesz a sokszorosára emelkedett energiaár, így Európa-szerte tiltakozással zsúfolt őszre számíthatnak a kormányok. Főleg hogy kormányzati oldalról bicskanyitogató javaslatok születnek a valós problémakezelés helyett.
Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a háború kitörése óta megbukott az olasz, a brit, a bolgár és az észt kormány, elemzői szemmel nézve a sor biztosan folytatódni fog
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzőjét arról kérdeztük, hogy Orbán Viktor öt sürgető kihívás között utolsóként a gazdaság és az energia kérdéskörét nevezte meg tusványosi beszédében.
Életmódtanácsok
Talabér Krisztián elmondta, Nyugat-Európa a háború kitörésekor elkövette azt a hibát, hogy nem stratégiai megfontoltságból, hanem érzelemből politizált. – Oroszország legnagyobb exportcikkei közé tartozik a kőolaj és a földgáz, éves szinten dollárszázmilliárdokban mérhető az ebből származó bevétele. A nyugati világ egyéb tényezők mellett leginkább erre alapozta szankciós politikáját, azt gondolva, hogy a kieső bevételek majd gazdaságilag térdre kényszerítik és fizetésképtelenné teszik Oroszországot.
– Ez nem történt meg, ráadásul az orosz válaszlépések következtében az orosz valuta megerősödött, a nyugati tőkekivonás eredményeképp megjelentek a belpiacon az orosz alternatívák, ráadásul az energiahordozókat másodlagos piacon értékesítették.
Túlzás lenne azt állítani, hogy Oroszországot nem viselték meg a szankciók, de az biztosan állítható, hogy az országot egyáltalán nem kényszerítette térdre. Európa pedig korábban sosem látott energiaválságba sodorta magát a háborús válság félrekezelésével – magyarázta. Az elemző kitért rá,
Nyugat-Európában a döntéshozók ma ahelyett, hogy alternatív csatornákon vagy forrásokon keresztül vásárolnának energiahordozókat, életmódtanácsokkal látják el a lakosságot.
Úgy vélekedett, a klímaberendezések és a fűtőtestek hőfokkorlátozása, a tisztálkodási normák újraírása biztosan nem tartoznak a hatékony és népszerű javaslatok közé. Gazdasági oldalról azt mondta, az energiahiány a termelés mérséklését fogja eredményezni, azaz felesleges munkaerő fog keletkezni, amelyet leépítésekkel és elbocsátásokkal fognak kezelni.
Leküzdeni a függőséget
– Az energiafüggőséget kétféleképpen lehet leküzdeni. Az első iskola, hogy minden energiaigényt belpiacról fedezünk. Ez Magyarország esetében korlátozott, ugyanis nem áll rendelkezésünkre annyi energiahordozó, hogy ez teljesülhessen. Lehet azonban építeni az atomenergiára vagy a szél- és napenergiára.
Ezeken a területeken Magyarország keresi az utat, a hosszú távú tervek pedig optimizmusra adnak okot
– ismertette a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, a második iskola az az, hogy Magyarország nem csupán egyetlen forrásból szerzi be energiaszükségletének nagy részét, azaz diverzifikál.
Nemcsak orosz vagy csak amerikai energiahordozókra épít, hanem a világ négy égtája felé épít ki energiaszállítási infrastruktúrát, illetve több különböző országnál köt le kapacitásokat.
A rezsicsökkentés ősellensége
– A magyar kormány egyik fő jellemvonása, hogy elutasítja az „árral sodródás” jelenségét. Bármilyen válság is merült fel globálisan, igyekezett lokális válaszokat adni rá. A 2015-ös migránsválság idején felépített határzár egy lokális válasz volt egy globális jelenségre, ahogy a 2021-es vakcinahiány esetén a kínai és orosz vakcinabeszerzés is. Az Orbán tusványosi békebeszédében meghirdetett tíz pont is ehhez a keretrendszerhez illeszkedik.
A tőke- és az energiaforrások diverzifikálása mindenképpen kiemelendő
– ismertette az elemző. Emlékeztetett, 2010 óta Magyarország számos döntést hozott annak érdekében, hogy az ország energiabiztonsága ne legyen veszélyben. Itt megemlítette az országban megtalálható erőművek vagy a Mol-részvények korábbi állami visszavásárlását is, majd a kormányzat energiaválságra adott válaszait helyezte középpontba.
– Az energiafüggőség csökkentése érdekében energia-veszélyhelyzetet hirdettek, ami a fővárosi klímavészhelyzettel szemben valós intézkedéseket is tartalmaz.
A belföldi gáz- és lignitkitermelés növelése, gáz beszerzése alternatív kereskedelmi útvonalakon, kiviteli tilalom elrendelése, erőművek hatékonyabbá átalakítása mind-mind azt jelzi, hogy a kormány észlelte a helyzetet, azonosította a súlyosságát és igyekszik ura lenni a helyzetnek – magyarázta.
Az elemző szerint a baloldal a rezsicsökkentés ősellensége.
Emlékeztetett, az intézkedés bevezetését nem támogatták, az elmúlt évek alatt pedig számtalanszor kijelentették, hogy teljes egészében megszüntetnék. – Kormányváltás esetében a népszerű és igazságos intézkedés biztosan megszűnt volna, ami havi szinten 150 ezerrel, éves szinten pedig 1,8 millió forinttal rövidítette volna meg a családok pénztárcáját. Most is kiderült, a lakosság érdekeinek képviseletére hazánkban a baloldal alkalmatlan – zárta gondolatait Talabér Krisztián.
A teljes cikk itt olvasható el
Borítókép: Az Adria-kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
