Merkel Jeruzsálemben kiállt az iráni atomfegyver ellen és a palesztin állam mellett

Angela Merkel német kancellár hétfői, a hazaindulása előtti utolsó találkozóján kifejtette, hogy Európának világosabban kell meghatároznia saját biztonsági érdekeit az Egyesült Államok Afganisztánból történt kivonulása után, s hangsúlyozta az Európai Unió és Izrael közös biztonsági érdekeit.

„Amerika már nem feltétel nélkül kész a vezető szerep vállalására a világon mindenütt” – mondta Merkel a jeruzsálemi tudományos műhely képviselőivel folytatott megbeszélésén.

Merkel szerint jelenleg kritikus szakaszba értek az atomprogramja visszaszorítása érdekében Iránnal folytatott tárgyalások, és feltétlenül meg kell akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket fejleszthessen. A német kancellár szerint ez a cél közös, de eltérnek a vélemények az ahhoz vezető útról.

Az Iránnal 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku érvényét vesztette, mert Donald Trump volt amerikai elnök Izrael támogatásával ezt 2018-ban egyoldalúan felmondta. A Biden-kormány az izraeli ellenkezés dacára megpróbálja újjáéleszteni a megállapodást.

Izrael azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyvereket próbál kifejleszteni, noha ezt Teherán cáfolja. Izrael szerint a 2015-ben megkötött nemzetközi egyezmény nem nyújtott elég garanciát ennek hosszú távú megakadályozására. Jeruzsálem emellett rendre felhívja a figyelmet Irán növekvő katonai jelenlétére Szíriában és Libanonban.

Az atomalku felmondása óta Irán fokozta nukleáris tevékenységét, s növelte az urándúsítást, amelynek segítségével atomfegyvereket lehet előállítani. Merkel szerint a Teheránnal egyezkedő világhatalmak közötti viták gyengítették pozíciójukat a megbeszéléseken.

„Irán tisztában van ezzel, és ezért igen súlyos helyzettel kell szembenéznünk” – mondta a német kancellár, és felszólította a legfontosabb tárgyalófeleket, köztük Oroszországot és Kínát, hogy keményebben lépjenek fel Iránnal szemben.

Merkel az izraeli agytrösztben elhangzott beszédében üdvözölte a tavalyi normalizálási megállapodásokat Izrael és négy arab ország között, de szerinte az Ábrahám-egyezmények nem szüntették meg a palesztinokkal kötendő békemegállapodás szükségességét.

Merkel sajnálatát fejezte ki, amiért az önálló palesztin állam létrehozása egyre inkább lekerül a napirendről, és arra kérte Izraelt, hogy ne tévessze szem elől a palesztinok jogait, noha a Ciszjordániában létrehozott izraeli települések miatt ez egyre nehezebbé válik.

Izrael új miniszterelnöke, Naftali Bennett ellenzi az önálló palesztin állam létrehozását az 1967-ben Jordániától, illetve Egyiptomtól elfoglalt területeken, és kizárta a béketárgyalások lehetőségét a palesztinokkal, viszont nyitott a palesztinok életkörülményeinek javítására a feszültség csökkentése érdekében. Merkel üdvözölte, de elégtelennek vélte Bennett e szándékát. Az INSS vezetője, Manuel Trajtenberg professzor méltatta Angela Merkelt Izrael támogatásáért, s arra kérte, hogy hivatali idejének lejártát követően is „segítsen nekünk segíteni önmagunkon”.

Naftali Bennett vasárnap megbeszéléseket folytatott Merkellel, majd Izrael „igaz barátjaként” üdvözölte őt a kormánnyal tartott közös ülésén. Programja során a német kancellár számos izraeli vezetővel találkozott, és ellátogatott a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumba.