Így nézett ki a Gyurcsány-kormány gigantikus megszorító csomagja

Gyurcsány Ferenc tizenöt évvel ezelőtt mondta el az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén a hírhedtté vált beszédét. Ez volt az a korszak, amikor a balliberális hatalom eltitkolta az ország valós pénzügyi és gazdasági helyzetét. „A Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

„A választások után teljes a bizonytalanság, mert se kormány, se kormányprogram, csak egy gigantikus megszorítócsomag körvonalazódik” – mondta Orbán Viktor 2006. május 26-án Lakitelken, a Nemzeti Fórum értekezletén tartott előadásában.

A Fidesz elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy veszély fenyegeti az ingyenes oktatást, az ingyenes egészségügyet, és adóemelésekre készül az új kormány. Az előző négy év ugyanis pénzügyi válságba vitte az országot, jelentősen megnövelve az államadósságot.

Hozzátette: a választások után nagyobb a bizonytalanság, mint előtte volt. Ennek oka az, hogy eltitkolják az ország valós helyzetét.

Aznap egy másik beszéd is elhangzott. Gyurcsány Ferenc egy hónappal a parlamenti választási győzelem után, május 26-án az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén értékelte a kormány valós teljesítményét.

„Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi” – mondta.

Az eltitkolt valóság

Az ország gazdasági helyzetét nemcsak a magyar választóknak, de az Euró­pai Uniónak sem fedte fel a Gyurcsány-kormány. A 2006-os költségvetést 2005. december 19-én fogadta el az Országgyűlés.

Veres János pénzügyminiszter akkor még azt hangsúlyozta, hogy a 2006-os év az ország folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődését szolgálja, melynek egyértelmű nyertesei a gyermekes családok lesznek.

„Olyan országot szeretnénk, ahol van munka, van tisztességes bér, és a hónap végén nem kell a szomszédba szaladni kölcsönkérni, ahol a gyermekvállalás nem hosszú összeadás és kivonás kérdése, ahol nem egyszerűen csak színes álom a nyugodt otthon, hogy legyen családi autó, vagy ha van, azt háromévente le lehessen cserélni. Hogy nyáron egyszer el lehessen menni nyaralni, és a végén még valamennyit meg is lehessen takarítani. Magyarország legyen olyan hely, ahol egyre nehezebb leszakadni és egyre könnyebb felemelkedni. Ehhez ajánlok programot Magyarországnak, az erős Magyarországért és a büszke köztársaságért” – ezeket a mondatokat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazta meg parlamenti évértékelő beszédében 2006. január 30-án.

Választási év volt, a baloldal fényes jövőt ígért az országnak. Az MSZP kampányfilmjében Gyurcsány Ferenc egy autó hátsó ülésén a következőket mondta: „Olyan politikát kell csinálni, amelyben az adócsökkentés, a gazdasági növekedés és a szociális biztonság megőrzése együtt van. […] Az országnak az az érdeke, hogy tízmillió ember átélhesse azt az örömöt, hogy előre és messzebbre jutunk. Ma arra kérünk mandátumot, hogy a lehetőségek országát közösen teremtsük meg.” A baloldal meggyőzte a választókat.

Adócsökkentés helyett adóemelés

Az igazság részleteit 2006 júniusában bontotta ki Gyurcsány Ferenc. A megszorításokat Új egyensúly program néven csomagolta be. A miniszterelnök 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte:

augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.

Jelezte: 2007 január­jától a kormány be kívánja vezetni a házipénztári adót. Ezt azoknak kell megfizetniük, akiknek a napi pénztáregyenlegük éves átlaga több mint kétszerese a készpénzes értékesítésük átlagos napi összegének. Az áfa 15 százalékos kulcsát pedig már 2006. szeptember 1-jétől húsz százalékra emelik. Beszélt arról is, hogy a jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kellene fizetnie. Ez volt az úgynevezett elvárt adó.

Szólt arról is, hogy egyszeri alkalommal, tízszázalékos különadó megfizetése mellett a magánszemélyek és a vállalkozások hazautalhatják eddig külföldön tartott pénzüket. Az adóhivatal pedig tízezer adózónál vagyonosodási vizsgálatot kezd. Gyurcsány ismertette azt a pontot is, miszerint január elsejétől szűkül az adómentes bevételek és az igénybe vehető adókedvezmények köre, ideértve a többi között a lakáshitel törlesztéséhez biztosított kedvezményt is.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy a korábban bejelentett adócsökkentési programot el kell halasztani, ellenben több elvonás mértékét emelni kell. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A miniszterelnök elmondta, hogy nem szűnik meg november 1-jével, sőt a következő évben is fennmarad az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.

Nincs nap rossz hír nélkül

„A magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel” – írta a Gyurcsány-csomagról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A cikk szerint a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne ­rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni.

„Gyurcsány intézkedéseit homeopatikus adagolásokban rendeli el: a tulajdonképpeni kegyetlenségekkel megvárja az őszi önkormányzati választások utáni időszakot” – vélekedett a FAZ tudósítója a távirati iroda akkori ismertetése szerint.

A Standard and Poor’s intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását, és a kormány stabilitási csomagja ellenére is negatív kilátásokat feltételezett. A hitelminősítő ugyanis a bejelentett intézkedések után sem látott garanciát a helyzet tartós javulására.

A 2006-os csomagot a következő években további sarcolás követte, ám a megszorítások politikája kudarcot vallott.

Az Orbán-kormány 2010 után rendbe tette a gazdaságot, a többi között csökkentette az adókat, véget vetett a devizahitelek korszakának, példátlan családtámogatási és otthonteremtési rendszert alakított ki, kivezette az országot az unió túlzottdeficit-eljárása alól, miközben létrejött mintegy 900 ezer új munkahely.

A koronavírus-járvány ugyan megtörte a lendületet, de a gazdaság a sikeres átoltásnak és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően újraindult.

A jövő évben ismét országgyűlési választások lesznek. A DK a sokak Magyarországa programját kínálja a szavazóknak. Gyurcsány Ferenc szerint azért kell rájuk szavazni, „hogy nyugodt, európai polgári életet élhessen minden magyar ember, hogy újra a miénk lehessen a hazánk, hogy közösen megteremthessük a sokak Magyarországát”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában