Online programokkal emlékeznek a kommunista diktatúrák áldozataira

A járványügyi helyzetre tekintettel idén a kormány és a Terror Háza Múzeum online programokkal, társadalmi célú rádióspot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik a kommunista diktatúrák áldozataira a csütörtöki emléknapon.

A Terror Háza Múzeum közleményében az emlékezők számára kiemelte: idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál. Ezért azt kérik, hogy mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit, vagy otthon gyújtson gyertyát a börtönbe vetettek, meghurcoltak és kivégzettek emlékére a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

„Nekünk, akik Közép- és Kelet-Európában, harminc évvel ezelőtt nyertük vissza a szabadságunkat és a függetlenségünket, kötelességünk, hogy meggyászoljuk azokat, akiktől a végtisztességet is megtagadták, akiknek a nevét szándékosan ki akarták törölni emlékezetünkből. Emlékeznünk kell tehát, hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló, hogy figyelmeztető jellé váljon, nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem a világ minden népe számára” – írta a múzeum.

A csütörtöki emléknapon a kommunizmus ismert és kevésbé ismert magyarországi áldozatairól, hőseiről mutatnak be rövid portréfilmeket a Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/terrorhazamuzeum/) és YouTube-csatornáján (https://www.youtube.com/user/TerrorHazaMuzeum).

A kisfilmekben Angyal István, Mansfeld Péter, Brusznyai Árpád, Ungár József, Annus István, Rózsás János, Havrila Béláné Sticker Katalin, Mindszenty József, Esterházy Mónika, Szabó János, Tóth Ilona és Wittner Mária életét elevenítik fel történészek.

A kommunista diktatúra áldozatairól és annak örökségéről Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton történész, az intézmény kutatási igazgatója és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese beszélget. „A Sosem felejtjük el!” című beszélgetés csütörtökön 2 órától lesz megtekinthető a Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.

A múzeum közleményében kiemelte: emlékezni kell a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokra, az 1945 után politikai okból kivégzett vagy bebörtönzött honfitársainkra, az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazájukat elhagyni kényszerülőkre, valamint a kommunizmus által világszerte követelt mintegy százmillió halálos áldozatra.

Mi, magyarok, túléltük a kommunizmust, és Kertész Imre bölcsessége nyomán „mérhetetlen szenvedés árán mérhetetlen tudásra” tettünk szert. Fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt és magasba emeljük hőseinket – írták, hozzátéve: „vértanúink áldozatát pedig nem felejtjük el soha!”.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.