Új költők, írók kerülnek be a Nemzeti alaptantervbe

A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Aga­tha Christie is helyet kapott a korszerűsített, hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – tudta meg a Magyar Nemzet. Biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diá­koknak még a középiskola legfelső évfolyamán is.

Átstrukturálták és részben át is nevezték a műveltségterületeket a NAT szeptembertől életbe lépő új változatában, amely új szerzőket is szerepeltet az irodalomórák kötelező és ajánlott olvasmányai között – írja a lap.

A 2019. decemberi keltezésű, már kormány-előterjesztés formájába öntött, tehát nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Ismert, jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek nyilván nem tűntek el, de más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok.

Hasonló átalakulással eltűnt a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolában önálló tárgyként is létezett, de mostantól a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák erősítése átszövi a tantárgyakat, ezeket az ismereteket nem elszigetelten fogják tanulni a diákok.

Önálló műveltségterületként jelenik meg a Technológia, amin belül létrejön a technológia és tervezés nevű új tárgy.

Ez lényegé­ben a jelenlegi technika, illetve informatika tárgyak modernebb szemléletű, továbbfejlesztett összeolvadása. Az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.

Újdonság, hogy míg a hatályos NAT az egyes tématerületek súlyozását csak százalékos arányokban fejezi ki, az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákok terheinek beígért mérséklését illeti, valóban van óraszámcsökkentés, de nem számottevő:

a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is.

Az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagban sok módosítás van, új költők, írók kerültek be a kánonba. Emlékezetes, az új NAT tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott előző változata még nem tartalmazta a kötelező és ajánlott irodalmi műveket.

Akkor még csak a fő témaköröket és az eredménycélokat rögzítették, például hogy a 8. osztály végére negyven kis­epikai művet és legalább két elbeszélő költeményt ismerniük kell a diákoknak. Most megvannak a konkrétumok is.

Eszerint általános iskolában továbbra is kötelező Arany János Toldija és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye, de megjelenik a kínálatban Csukás István, Jókai Mórtól A nagy­enyedi két fűzfa című elbeszélés, Mikszáth Kálmántól pedig három művet is bevettek.

A korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, előkerülnek Reményik Sándor művei, de megjelenik ajánlottként az angol krimiíró, Agatha Christie is. Bekerült a tantervbe továbbá Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is.

A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem.

Bekerült Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény.

A világirodalmi részben sok egyéb mellett megmarad Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény, ezenkívül továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, illetve Stendhal Vörös és fekete című regénye is.

A kormány egyébként többször hangsúlyozta, hogy a hamarosan életbe lépő NAT nem új, hanem a réginek a módosítása. A jelenleg hatályos tartalmi szabályozás 2012-ben készült el, és 2013 szeptemberében kezdték el bevezetni felmenő rendszerben. A legelső hivatalos NAT pedig 1995-ben jelent meg.

A 2020 szeptemberétől induló módosításokon 2017-ben kezdtek el dolgozni Csépe Valéria agykutató vezetésével és több száz szakértő bevonásával. Az Emmi szerint azóta több mint ezer vélemény érkezett az anyaghoz, aminek tervezetét 2018-ban közzétették, majd miután a tantervkészítők kaptak hideget-meleget az elképzeléseikre, zárt ajtók mögött folytatták tovább az ötletelést.

Tavaly Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke vette át a vezetést, ő lett a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos. A végső koncepció már élvezi a kormány támogatását, így szeptemberben biztosan életbe lép a korszerűsített NAT, az érintett tankönyvek átdolgozása miatt azonban változni fognak a tankönyvrendelésre vonatkozó határidők.

Borítókép: első osztályos diákok néznek egy könyvet a budapesti Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola könyvtárában