Ma tartják az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazást Macedóniában

A valamivel több mint 1,8 millió, szavazásra jogosult macedón állampolgárnak arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy támogatja-e az ország EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A népszavazás akkor lesz érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele az urnák elé járul, és a leadott szavazatok több mint felét az igenek teszik ki, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint 450 ezer macedónnak kell rábólintania a feltett kérdésre.

Ugyan nem ügydöntő referendumról van szó, a szavazás eredménye mégis jelentősen befolyásolja az ország jövőjét.

Ha ugyanis az igenek győznek, az egyrészt azt jelenti, hogy pont kerülhet a 27 éve tartó névvita végére Görögország és Macedónia között,

és a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni, másrészt pedig megerősíti Zoran Zaev szociáldemokrata kormányát és azt az utat, amelyet a kormányfő tavaly kijelölt Macedónia számára. Amennyiben viszont a nem válaszok győznek, akkor az azt bizonyítja, hogy megbukott a környező országokkal történő megbékélésre törekvő politika, és ha Zoran Zaev egy sikertelen népszavazás ellenére is „rákényszeríti” a macedónokra az Észak-Macedónia elnevezést, akkor tüntetésekre lehet számítani, illetve az is szinte biztosra vehető, hogy a 2020-as választást elveszítik a szociáldemokraták.

A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A macedón-görög megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, a népszavazást követően azonban az ország alkotmányát is módosítani kell, ami nehéz feladat lesz, hiszen a megállapodás becikkelyezését a 120 fős parlament 69 tagja támogatta, az alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre lesz szükség, vagyis legalább 80 képviselőnek mellette kell szavaznia. A szociáldemokraták koalíciójának viszont az ellenzéki támogató szavazatokkal együtt csak 71 voksuk van, így a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) 9 politikusát is meg kellene győzni arról, hogy igennel szavazzon. Mivel a VMRO-DPME sem egységes a kérdésben – így nem is arra buzdította szimpatizánsait, hogy a referendumon nemmel szavazzanak vagy bojkottálják azt, hanem „döntsenek lelkiismeretük szerint” –, így az alkotmánymódosítás sikerülhet. Amennyiben ez megtörténik, az ígéretek szerint az athéni parlament is ratifikálja az egyezményt, és ezzel elhárul minden akadály az elől, hogy folytatódjon Macedónia európai uniós és NATO-integrációja. Viszont amennyiben nem sikerül módosítani az alaptörvényt, elemzők szerint két lehetséges út áll a törvényhozás előtt: a képviselők előrehozott választást kezdeményeznek, vagy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a miniszterelnök ellen.

A közvélemény-kutatások eredményei szerint az nem kétséges, hogy a szavazók többsége igennel fog szavazni,

az viszont nem vehető biztosra, hogy meglesz az érvényességhez szükséges több mint 50 százalékos részvételi arány.

A voksolás tisztaságára több mint tizenkétezer macedón és mintegy ötszáz külföldi megfigyelő ügyel. A szavazóhelyiségeket 19 órakor zárják be.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock