Egyre inkább felzárkóznak a közellátó fogászatok

Bár a közfinanszírozott fogászatok sokáig kimaradtak a támogatásokból, az elmúlt időszakban több olyan intézkedés is történt, amellyel elkezdődhetett a felzárkózásuk – írta szerdai számában a Magyar Idők.

A letelepedési pályázatokat kiterjesztették a fogorvosokra is, így megállt a tartósan betöltetlen praxisok számának növekedése, nemrég pedig egymilliárd forinttal emelték meg a fogászati szakrendelésekre szánt keretet – olvasható a napilapban.

Előrelépés, hogy nőtt a fogászati szakellátásra szánt finanszírozás, de még így is bőven van tennivaló a területen – mondta a lapnak Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. A betegeknek ez nem jelent változást, ugyanazok a beavatkozások maradtak tb-támogatottak, csupán az egyes kezelések pontértéke nőtt, ami nagyjából havi 160-170 ezer forint többletet jelent praxisonként – ismertette.

Állami ellátás esetén 18 éves kor alatt és 62 éves kor felett minden kezelés orvosi díja térítésmentes,

a 18-62 év közötti pácienseknek csak a fogpótlásért kell fizetniük, ám a fogmegtartó beavatkozások, mint a tömés, a gyökértömés, a fogkő-eltávolítás ingyenesek

- emlékeztetett az elnök.

A fogorvosi tagozat korábban levelet írt Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, hogy megszűnjön a közfinanszírozásban dolgozó fogorvosok hátrányos megkülönböztetése. A döntéshozók fejében még mindig él a sztereotípia, hogy a fogorvosi ellátás azonos a magánorvosival, így nem küzdenek finanszírozási problémákkal – mondta Hermann Péter. Példaként említette, hogy míg a háziorvosok támogatása az utóbbi négy évben 520 ezer forinttal emelkedett, a fogászatoké nem nőtt. Áttörést jelentett, hogy idén először a fogászati alapellátás is kapott 130 ezer forintot rezsitámogatásként, tavaly pedig hárommillió forint támogatásban részesült, ám ezt nem építették be állandó elemként a költségvetésbe, egyszeri juttatás maradt – emlékeztetett.

Hermann Péter közölte, hogy Nagy Anikó egészségügyi államtitkárral már tárgyaltak és még folytatják az egyeztetést. A politikus azt mondta neki,

a szaktárca nem vitatja, hogy fel kell zárkóztatni a fogorvosokat, és ezt több lépésben fogják megtenni

- tette hozzá az elnök. Reményeik szerint ezek a lépések elvezetnek majd oda, hogy közelebb kerülnek ahhoz az összeghez, amely az alapellátásban dolgozó többi résztvevőnek jár – összegezte Hermann Péter, arra utalva, hogy a felzárkózás segítésére a jövő évi költségvetés ötmilliárd forintot biztosít a fogászati alap- és szakellátások rezsitámogatására.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott fogászatok száma az alapellátásban körülbelül 2800, míg a szakellátásban ötszáz körül van az országban. A magánszolgáltatók számáról nincs pontos adat, így nem lehet tudni, hány olyan fogorvos van, aki közfinanszírozott és magánpraxisban egyaránt rendel – mondta el a szakember. Szavai szerint azzal, hogy a letelepedési támogatásra tavaly óta már fogorvosok is pályázhatnak, megállt a tartósan, legalább egy éve betöltetlen praxisok számának addigi jelentős növekedése, jelenleg 290 ilyen van országszerte.

Mivel idén júliustól új uniós előírások vonatkoznak az amalgámtömésekre,

2019 januárjától minden praxisban úgynevezett amalgámszeparátort kell felszerelni a fogorvosi székekre, hogy az eltávolított tömésekkel ne szennyezzék a környezetet.

A tagozat elnöke jelezte: a rendelők – főleg a közfinanszírozottak – „nem elhanyagolható része” nem alkalmas a szűrő felszerelésére, az csak a rendszer nagyobb átalakítása után lenne kivitelezhető. A kamara becslése szerint hétmilliárd forint támogatásra lenne szükség a rendszer átalakításához, ahhoz, hogy megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock