Tízezrek tiltakoztak a polgárőrökre támadó fiatalok börtönbüntetése ellen Észak-Spanyolországban

Tízezrek tüntettek szombaton az észak-spanyolországi Pamplonában az ellen, hogy kettőtől tizenhárom évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek nyolc fiatalt, mert a Baszkföld melletti Navarre tartomány Alsasua településén rátámadtak két spanyol polgárőrre.

A megmozduláson, melyet az elítéltek családjai szerveztek, nagyjából 30 ezren vettek részt. A tiltakozás mottója az volt, hogy ez nem igazság.

A tüntetésen María Solana, Navarre tartomány kormányának szóvivője is részt vett, s kijelentette: abban hisznek, hogy az igazságszolgáltatásnak tisztességesnek és arányosnak kell lennie, ez az egyetlen módja annak, hogy a békés együttélést garantálják ebben a közösségben.

A pamplonai rendőrség közölte, hogy a tüntetésen nem történt incidens.

A tiltakozás előzménye, hogy június elején nyolc, 21 és 31 év közötti embert ítélt el egy spanyol bíróság két spanyol polgárőr bántalmazásáért. Az ügyészség terrorizmus miatt emelt vádat a támadók ellen, a testület közlése szerint terrorista fenyegetéseket kiáltoztak a támadás során, és összefüggésbe hozta a támadókat és a baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezetet.

Az államügyészség ezért összesen 375 év szabadságvesztést kért a vádlottakra.

A bíróság azonban elvetette a terrorizmus vádját, mondván, hogy az elkövetők többsége még kiskorú volt 2011-ben, amikor is az ETA végelegesen felhagyott a fegyveres harccal. Ugyanakkor a törvényszék úgy vélekedett, hogy a vádlottak egy félkatonai szervezet tagjai, amely nyilvánvalóvá tette, hogy ideológiai okokból követték el a támadást, kifejezve azt, hogy mennyire megvetik a polgárőröket.

A vádlottakat végül összesen 79 év szabadságvesztésre ítélte a spanyol bíróság. Az ítélőszék azzal indokolta a büntetést, hogy a 21. században nem engedhető meg, hogy Alsasuában megfosztanak embereket szabadságuktól csak azért, mert a polgárőrség tagjai.

A védelem azonban azzal érvelt, hogy csak verekedés történt.

Az önmagát májusban feloszlató ETA számlájára több mint 850 gyilkosságot írnak, amelyből több mint 300 mindmáig felderítetlen.

Célpontjai elsősorban a rendőrök, politikusok, bírók, vállalkozók, újságírók voltak, a merényletek sok civil áldozatot követeltek. Az egyik leginkább támadott rendfenntartó szerv a polgárőrség volt.