Külföldiek fizetik a magyar útdíj csaknem felét

Ez nyolc százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A számok tanúsága az is, hogy a magyar utak használati díjának 47 százalékát külföldiek fizették meg – mondta Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kiemelte: az idén is folytatódott az útdíjbevételek növekedése, ennek oka döntően a díjköteles utak forgalmának erősödése, ami összefüggésben áll a magyar gazdaság teljesítményének bővülésével.

Június végéig az e-matricából befolyt bruttó 46 milliárd forint 11 százalékkal, a 3,5 tonnánál nagyobb járművek után fizetett e-útdíjból származó bruttó 116 milliárd forint 7 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit – ismertette a vezérigazgató.

Magyarország tranzitország, ezért stratégiai cél, hogy az átutazók minél nagyobb részt vállaljanak a hazai úthálózat fenntartási és fejlesztési költségeiből, a magyar útdíjrendszer megfelel ennek az elvárásnak

- hangsúlyozta Bartal Tamás.

E-matricából 7,2 milliót vettek az autósok az első fél évben. Valamennyi matricatípus népszerűsége nőtt, az éves és a megyei jogosultságoké a leginkább. Előbbiből június végéig mintegy 16, utóbbiból 12 százalékkal vásároltak többet, mint egy évvel korábban.

Az úthasználók egyre tudatosabbak, a rendszeres utazásokhoz gyakran veszik igénybe a megyei matricák kombinációját – mondta el a vezérigazgató. Az adatok szerint tavaly azok az autósok, akik a főváros és a Balaton között megyei matricákat használtak éves országos helyett, mintegy 1,2 milliárd forintot spóroltak meg

- tette hozzá.

Az e-matricák 35 százalékát külföldi rendszámú autókra vették az év első hat hónapjában. A 3,5 tonnánál nagyobb, regisztrált járművek száma 354 ezerre nőtt a tavaly júniusban nyilvántartott 295 ezerről. Az úthasználók 89 százaléka fedélzeti egység (OBU) alkalmazásával, a többiek viszonylati jegyek vásárlásával fizettek e-útdíjat.

A díj 52 százalékát külföldiek vallották be. Az általuk fizetett e-útdíjból továbbra is a román teherjárművek képviselték a legmagasabb, 40 százalékos arányt, a második helyén változatlanul Lengyelország áll 13, a harmadikon pedig Bulgária 9 százalékkal.

A NÚSZ 2013-as indulásától 2018. június végéig bruttó 1336 milliárd forintnyi útdíjat, pótdíjat és szolgáltatási díjat fizetett be az államkasszába. E-útdíjból és e-matricából az idei költségvetési elvárás több mint 60 százaléka már teljesült – emelte ki Bartal Tamás.

A költségvetési terv idén nettó 240 milliárd forint útdíjbevétellel számol. A NÚSZ a bevételi tervek felülteljesítését tűzte ki célul, a társaság által beszedett útdíjnak nagy jelentősége van az államháztartás stabilitása, illetve a magyarországi úthálózat fenntartása és fejlesztése szempontjából – hangsúlyozta a vezérigazgató.