Figyelnek a túlpartiakra is

A két település közti, több évszázados múlttal bíró kapcsolatok múltjáról és jövőjéről is szó esett az ünnepi programon. Ezen a hétvégén a Csanádi Nyár Napja névvel illetett hagyományőrző népünnepélyt ülik. Ennek első eseményeként az Élet a Sárközben címmel nyílt a hónap végéig látogatható kiállítás a művelődési házban. Ma napközben sport- és gyermekprogramok zajlanak, délután 5-kor lesz az ünnepélyes tűzgyújtás a Szabadidőparkban. Este fél 8-kor kezdődik a Bazsarózsa Néptáncegyüttes műsora, őket Wolf Kati, majd Szulák Andrea, Náray Erika és Szabó Dávid követi, majd hajnalig utcabálozhatnak az ünneplők.
- Idén a házasságkötés, a hozomány, Decs és Érsekcsanád kapcsolatainak felkutatása, bemutatása volt az alapgondolat. Büszkék lehetünk, hogy településünkön mennyi emberi, szellemi és tárgyi érték halmozódik fel, vesz körül mindannyiunkat.

Az ilyenkor előkerülő dokumentumok, tárgyak azt bizonyítják, hogy emberek gyűjtik az értékeket és ezeket jó ilyen alkalmakkal megmutatni - fogalmazott Kissné Horváth Zsuzsanna művelődésszervező a tárlatnyitón megjelenteket köszöntve.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Többféle módon idézik a régi időket a hónap végéig látogatható tárlaton
[/caption]

Dr. Balázs Kovács Sándor, csanádi gyökerekkel rendelkező szekszárdi néprajzkutató megnyitójában hangsúlyozta: Önmagáért beszél a kiállítás, nem kell megmagyarázni semmit.  - A Sárköz a mai ember számára szinte egyet jelent egy nagyon gazdag, színes népviselettel és jellegzetes szőttes kultúrával. A népművészet mindig kifejezi az azt létrehozó társadalom ízlését, elképzelését és ezen keresztül életszemléletét, életirányító eszméjét és erkölcsét. A sárközi népművészet alakulásának megértése az életforma változásának megértése nélkül lehetetlen. A Sárközben kialakult állattartó és halász életforma szabadabb és nehezebben ellenőrizhető volt. Azt ártéri erdőben nemcsak magát rejthette el az ember veszélyek esetén, hanem vagyonát, állatait is. Ez a függetlenség lehetett az alapja a sárközi népművészet kialakulásának, fejlődésének és későbbi hírének. A Külső-Sárközhöz tartozó falvak népművészete - ezek közé sorolható Érsekcsanád - jóval archaikusabb állapotban őrződött meg, mint a polgárosodottabb, klasszikus sárközi településeké - mondta egyebek mellett a kutató. Kiemelte továbbá: a Duna soha nem volt igazi választóvonal a két terület közt, a hasonló természeti adottságú és történelmi fejlődésű vidékek lakói gyakran érintkeztek egymással, minkét oldalról átjártak a folyón, mindezek tárgyi emlékei láthatók a kiállításon.

Felső Róbert, érsekcsanádi polgármester a két település mai kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy az utóbbi évek egyik fontos eseménye volt a civil szerveztek bevonásával megvalósuló közös pályázatuk. Ennek köszönhetően náluk például 20 millió forintot meghaladó fejlesztést valósíthatnak meg a Szabadidőparkban. Jelenleg már azon dolgoznak, hogy a két önkormányzat testvértelepülési szerződésben rögzítse a létező kapcsolatot. Az együttműködésnek köszönhetően két hét múlva Decsen, egy héttel később pedig Csanádon lesznek közönségvonzó programok. Ilyen például az első sárközi országos halfőző és halsütő fesztivál, ami több kategóriában zajló verseny lesz, vagy a Muzsikás Együttes fellépése.

Decs polgármestere a házigazda település rendezettségét dicsérve hangsúlyozta, hogy sokat tanulnak az érsekcsanádiaktól. Ilyen például a civil szerzetek éves bemutatója, aminek ötletét Csanádról vitték magukkal. - Fontos dolog, hogy a két település meg tudja magát mutatni. Több évtizedes, évszázados kapcsolataink vannak, ezek felelevenítése, erősítése örömteli fejlemény - fogalmazott Biczó Ernő.