2008.09.22. 09:41
Ruszt József nevét vette fel az Üzemszínház
Névadó ünnepséggel kezdődött vasárnap a Magyar Dráma Napján, a kecskeméti Katona József Színház évadnyitó hete.
Ruszt Józsefre Nánay István egyetemi tanár, színházi szakíró emlékezett.
- Egy kézen meg lehet számolni a magyar színháztörténet igazán nagy rendezőit - az egyik Ruszt József. - mondta Nánay, a színházteremtő, rendező és mindenekelőtt pedagógógus egyéniségre emlékezve, akit Radó Vilmos hívott Kecskemétre. Elsőként az Adáshiba színpadra állítását kapta feladatul, majd ezt követte a sok vitát kiváltó Hamlet. A kecskeméti évek számos Shakespeare-rendezést hoztak számára, a nagy találkozást Gábor Miklóssal és a ruszti szertartásszínház megjelenését.
A névadón részleteket olvasott fel Ruszt József levelezéséből Hegedűs [caption id="" align="alignleft" width="300"] Színészek és színházbarátok gyűltek össze a magyar drámát ünnepelni és Ruszt Józsefre emlékezni a róla elnevezett teátrumban
[/caption]Zoltán, Pál Attila és Kovács Gyula színművészek, majd Visky András Megöltem az anyámat című színművének ősbemutatóját láthatta a közönség, felolvasó színházi formában, Cseke Péter rendezésében, Magyar Éva és Csémy Balázs közreműködésével.
Jól illusztrálja ez a történet Ruszt művészi hozzáállását, amelyben sokkal fontosabb volt az alkotófolyamat, mint a siker. Ruszt híres volt arról is, hogy rendkívül sokat beszélgetett színészeivel. Egyszer azt nyilatkozta, hogy tulajdonképpen színészbüfében, az éjszakákba nyúló vitákban rendezi meg az előadást. 1961-től 2004-ig közel 200 előadást állított színpadra. A Rómeó és Júliát hat különböző színházban rendezte meg. Legendás társulatépítő volt: élete során négyszer szervezett meg és vezetett évekig csapatokat - 1973 és 1978 között Kecskeméten.
Ruszt József színes egyéniség volt, rengeteg róla szóló anekdota került be a színházi legendáriumba.
Egyszer például megkérdezték tőle, hogy mit szeret a legjobban az életben. Azt válaszolta, hogy a színházat. És a színházban mit szeret a legjobban? - érdeklődött tovább az újságíró. Ruszt azt felelte, hogy a próbát. Arra a kérdésre, pedig, hogy a próbában mit szeret a legjobban, azt, hogy a szünetet.