Bioétel jár a túrázóknak

Kéner Gabriella színésznővel az egyik kecskeméti biobolban találkoztunk: – Eddig nem találtam biozöldségeket. Örülök, hogy véletlenül felfedeztem ezt a kissé eldugott kecskeméti üzletet, ahol rápillantottam a csicsókára. Isteni! A kenyerek, a péksütemények szintén egészségesek. Rajtuk a nem húsból készült krémek – mint például a padlizsán, vagy a csíra – nagyon finomak. A szója-, a rizstej, a kecskejoghurtok is fenségesek. Kicsit jobban kellene reklámozni ezeket az árukat. Mert hiszem, sokan vagyunk úgy: inkább többet adunk egy fej salátáért is, ha az nincs permetezve – mondja Gabriella.

A Kiskunsági Hagyományőrző Egyesület az agrárkamara támogatásával „földi javak ökotúra-útvonalra” csábítja az érdeklődőket. A kerekegyházi Rendek Lászlóné, az egyesület elnöke rendíthetetlen szervezője az olyan programoknak, melyek a hagyományos étkeket, a biotermékeket népszerűsítik. Vallja: ami jó volt a múltban, azt át kell vinni a jövőbe. Vagyis a fiatalokkal meg kell ismertetni a régi ízeket, a természetkímélő gazdálkodásból származó finomságokat. Rendekné és csapata külföldön hamarabb labdába rúgott, mint idehaza. Már 2004-ben mangalicakolbászt és Fülöpházán pergetett mézet kóstolgattak a százegy ország termékeire alapozott, Slow Food által szervezett gasztronómiai világkiállítás látogatói Torinóban.

– Fontosnak tartom, hogy a fiatalokkal megismertessük a hagyományos ízvilágot. Kiállításokon és iskolákban kóstoltatással, beszélgetésekkel igyekszünk az egészséges életre nevelésben részt venni.

A közelmúltban például Kunszentmiklóson voltunk. A kunsági ízek, a kézműves munkák iránt igencsak érdeklődtek a nebulók. Az ilyen programokra és a Kerekegyházán korábban megrendezett kiállítás sikereire alapozzuk az ökoútvonalat is. Vagyis ezzel kezdjük a hagyományos ételek, a népi kultúra népszerűsítését, miközben a kimozdulást is szolgáljuk.

Gyalog, kerékpárral, lovas kocsival járjuk végig a kulturális és kulináris pontokat. Szerencsére segítségünkre van a megyei agrárkamara. Rövidesen hozzálátunk az útvonal kitáblázásához. Kerekegyházán, a Dózsa György út végén a bemutatóparkban kezdjük a programot. Onnan irány az ősborókás, ami magáért beszél.

A Rendek-ökogazdaságunkban több őshonos jószágot láthatnak, illetve azok tejéből és húsából készült ételeket ízlelhetnek, miközben megnézhetik a tanyamúzeumot. A kunpusztai református templom, a temető, a Kondor-tó, a Halász-tanya, a madárvárta, a Molnár-mézesház, a Natúr kultúra alkotóház, a Szappanos-szék, a homokbuckák, a Kiskunsági

Nemzeti Park oktatóközpontja, a Geredi- ökogazdaság, a Zrínyi-mézeskalács az útvonal, melynek végállomása a Kun Attila-tanya. Máris vannak jelentkező csoportok – mondja Rendekné.

– Ön a különlegességek termelője is.
– Homoktövis-ültetvényünkkel ugyan sok munka van. A tüskéivel elég a termés szedésekor, júniustól augusztusig megbirkózni. Sok mindenre jó. Például immunerősítő, és gyógyítja az allergiát. Készíthető belőle lekvár, nektár és szárítmány. A batátából meg kitűnő a szendvicskrém. Bár a burgonyára hasonlít, de a hajnalka- félék családjába tartozik. Ezért nincs kártevője, és biztonságosan termeszthető. Most pedig az amarantusz vetése van hátra. Ez lisztérzékenyeknek való, zöldje pedig salátának kitűnő – sorolta Rendekné Olga.