Főszerkesztőváltás után a megyei napilap

 – Az új munkahely azt jelenti, hogy elszakad a várostól?
 – Bizonyos szempontból igen, mivel a munkám mostantól Pécshez köt. Más szempontból viszont itt maradok: a feleségem továbbra is Kecskeméten él, az otthonomat nem adom fel, és ami szintén nagyon fontos, itt maradnak a barátaim. Számomra a lokálpatriotizmus nem egy utcához vagy folyóhoz való kötődést jelent. Én a barátaimhoz kötődőm, akik Kecskeméten élnek, és akikkel a következő években ritkábban fogok találkozni, sajnos.
– Főszerkesztőként mennyiben változik a munkája a Baranya megyei napilapnál?
 – A Dunántúli Naplót gyakran emlegetik a kilenc megyei napilappal rendelkező Axel Springer Magyarország Kft. zászlóshajójának. Nem véletlenül. A legnagyobb példányszámú, egyszersmind a legnagyobb szerkesztőséggel és kiadóval rendelkező megyei lapunk, amelyhez szorosan kapcsolódik egy korszerűen felszerelt, nagy kapacitású nyomda. A Dunántúli Napló és a Petőfi Népe között hasonló nagyságrendi különbség van, mint Pécs és Kecskemét között. Azt a komoly megbízást kaptam, hogy ezt a szerkesztőséget vezessem november elsejétől.
 – Távozása napra pontosan egybeesik a Petőfi Népe 50. születésnapjával. Mennyi időt töltött a lapnál?
 – Szinte egész eddigi felnőtt életemet. 1980 óta dolgozom a Petőfi Népénél: 26 éve. Az egyetem után ugyan a nyomdában helyezkedtem el, de ott is Petőfi Népét korrigáltam.
 – Milyen munkakörökben dolgozott 26 év alatt?
 – Voltam gyakornok, újságíró, külpolitikai szerkesztő, rovatvezető, tördelőszerkesztő, olvasószerkesztő, főszerkesztőhelyettes, és 2002 óta a lap főszerkesztője. Egyetlen beosztás maradt ki az életemből: fotóriporter nem voltam soha. Bár egyszer azt is kipróbáltam. 1986-ban az én fotóimmal jelent meg az összes megyei lap, ugyanis kiküldtek Londonba, hogy Kádár János angliai útjáról tudósítsak. Kádár elvtárssal kellett volna kimennem, csakhogy nem kaptam meg időben a vízumot. Három nappal később indulhattam utána, amivel nagyon jól jártam, ugyanis akkkor már nem kaptam akkreditációt, így sehova sem tudtam Kádár elvtársat követni. Kénytelen voltam tehát arra hagyatkozni, amit az angol újságokban olvastam Kádár útjáról. Igen fáradtságos munkával építettem fel nagyívű tudósításaimat az ottani lapok mínuszos hírei köré.
 – Változás előtt áll a megyerendszer. Milyennek ítéli meg a megyei lapok helyzetét?
 – Megyőződésem, hogy a megyei sajtó szerepe nincs konkrét öszefüggésben a megye szerepével. Szokás mostanában mondogatni, hogy ha megszűnik a megye, akkor szükségszerűen megszűnnek a megyei lapok is. Dehogy! Megváltoztathatják a megyét, szétoszthatják, beolvaszthatják, feldarabolhatják. Azok a városok és falvak, amelyek hírei a megyei lapokban kapnak helyet, attól még ugyanott maradnak. A kiskunmajsai emberek akkor is érdeklődnek az aktuális helyi hírek után, ha megyében élnek és akkor is, ha régióban. Pusztán szervezeti kérdés, hogy az újság hogyan változtatja meg hatókörét. Az olvasók érdeklődése előre viszi a lapot.
– Személyében a lap meghatározó publicistája távozik a Petőfi Népétől. Olvasóinknak végleg le kell mondanuk írásairól?
 – Utódom, aki rendkívül jó indulatú ember, jelezte már, hogy ezentúl is szívesen fogad tőlem írásokat a távoli, vadregényes Pécsről. Örültem a lehetőségnek. Nagyon szeretek írni. Ráadásul az alföldi ember mentalitását, gondolkodásmódját ismerem és érzem magaménak. A mai világban persze butaság lenne óriási távolságokról beszélni. Hiszen Új-Zéland és Alaszka között is alig maradt távolság. Azonban mi tudjuk, hogy még a kiskunsági és a bácskai ember gondolkodása között is óriási a különbség. Hát még az Alföldön és a Dunántúlon élők között. Ez kívül esik a globalizáció hatókörén.
– Utolsó könyve 2004-ben jelent meg. Készül az újabb kötet?
 – Nincs még összeállított szöveg, de vannak elképzeléseim. Az eddig megjelent három könyvembe rövidebb írások kerültek: a megjelent írásaim közül válogattam, illetve azokhoz írtam újabbakat. Most szeretnék egy nagyobb terjedelmű, de ugyancsak ironikus hangvételű történetet írni, Jirzi Menzel, Karinthy és a legnagyobb kedvencem, Mikszáth Kálmán nyomdokain haladva. Vannak ötleteim, már csak meg kellene írni. De előbb még elmegyek Pécsre.

1978 József Attila Tudományegyetem, magyar–történelem szak.

1979 óta dolgozik a Petőfi Népénél.

Felesége tanítónő a református kollégiumban.

Nagyobbik fia Pesten egy bankban dolgozik, kisebbik fia Londonban él.

 – Miért volt szükség a változásra? – kérdeztük Gazsó László kiadóigazgató-főszerkesztőtől.
– Változásra mindig szükség van, hiszen ez hozza magával a megújulás lehetőségét. Feltétlenül igaz ez az Axel Springer cégcsoport érdekeltségében lévő újságoknál – így a Petőfi Népénél is. Elsőként lapunknál valósul meg az a vezetői modell, amelyben a kiadóigazgató veszi át a szerkesztőség irányítását. Hasonló modellkísérletek több megyei társlapunknál is zajlanak. Hadd említsek egy, a Petőfi Népéhez is kötődő példát: a Szolnok és Heves megyei lapok szakmai munkáját jelenleg egy vezető tartja kézben, lapunk korábbi főszerkesztő-helyettese, Bán János.
 
– Milyen formai és tartalmi változásokra számíthatnak a Petőfi Népe olvasói a következő hónapokban?
– Lapunk küllemében folyamatos minőségi javulást vehetnek észre olvasóink: még szebb fotók, dinamikusabban tördelt oldalak jellemzik a Petőfi Népét. Tartalmilag két kulcsfontosságú területen szeretnénk gyors és látványos fejlesztést végrehajtani: a sport és a gazdaság területén. Novembertől Rajtmár István veszi át a sportrovat vezetését, akit a szurkolók, támogatók és sportolók is jól ismernek. Ezzel párhuzamosan az utolsó oldalon színes sportoldal veszi át az eddigi rövid hírösszeállítás helyét. A másik fejlesztés előtt álló terület a gazdaság. A Budapesten készülő, központi gazdasági oldalak mellett – amelyeket olvasóink jól ismernek – több helyi eseményt, céget bemutató írással jelentkezünk. Konkrét tanácsokkal, pénztárcát érintő információkkal szolgálunk a vállalkozóknak éppúgy, mint a család ügyeit kézben tartó háziasszonyoknak. Barta Zsolt és Balai F. István kollégáink külső gazdasági szakértők, illetve a kamarák képviselői segítségével adnak forintra váltható tanácsokat. S végül még egy újdonság: a hölgyeknek információgazdag, ugyanakkor szórakoztató tematikus heti öszeállítást indítunk november közepétől, amelynek szerkesztője Rákász Judit. A további változásokat nagy mértékben befolyásolja az a közvéleménykutatás, amelyet előfizetőink körében végzünk ezekben a napokban. Összefoglalva: érdekes, ugyanakkor hiteles lapot szeretnénk készíteni, amelyet szívesen vesznek kézbe olvasóink. Míg a Petőfi Lapkiadóhoz kapcsolódó internetes szolgáltatásunk, a Bács-Kiskun Online – vagy ahogy már mindenki ismeri: a Baon – a hírversenyben száll ringbe, addig a Petőfi Népe a hírek közötti eligazodáshoz nyújt hiteles háttérinformációkat.

– Országosan és helyben is a megszorítások évei következnek. Milyennek ítéli a megyei lap kilátásait?
– Tudatosan törekszem rá, hogy a problémákat lehetőségként fogalmazzam meg. Emlékezzünk vissza: 1995-ben, a Bokros-csomag idején hasonlóan nehéz időszakot éltünk meg. A Petőfi Népe kiugróan magas példányszámmal és olvasottsági mutatókkal teljesítette azt a peródust. Bebizonyosodott, hogy nehéz időszakokban válik igazán fontossá a hiteles tájékozódás. Éppen ezért továbbfejlesztjük Grátisz című kiadványunkat, amely sok olvasnivalót tartalmazó, önálló, ingyenes, heti szolgáltató magazinná lép elő Miklay Jenő szerkesztésében. Tekintsünk egy kicsit előrébb is: márciusban indítjuk útjára Kecskeméten és környékén Heti Forintos című ingyenes hirdetési újságunkat. Az új lappal elsősorban azoknak a kezdő vállalkozásoknak szeretnénk segíteni, amelyek szerényebb marketing költségvetéssel rendelkeznek, ugyanakkor nagy szükségük van hatékony hirdetési eszközre. Tehát, mint mondtam, nem vagyok pesszimista: tudjuk, mi a dolgunk, és nem hátrálunk meg a feladat elől. Ez közös érdekünk olvasóinkkal és üzleti partnereinkkel.

Gazsó László

1953 Tarnabod

1990 óta dolgozik az Axel Springer Magyarország Kft.-nél

1990-93 Az AS-M Heves megyei kiadóvezetője

1993-tól a Petőfi Lap és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője.

Nagycsaládos, négy felnőtt és két kiskorú gyermeke van.

A Petőfi Népe főszerkesztői

Welther Dániel 1956-tól 1982-ig

dr Sztrapák Ferenc 1982-1986 között

Dr. Gál Sándor 1986-1991 között

Dr. Lovas Dániel 1991-2002-között

Hámori Zoltán 2002-től 2006 október 31-ig

November 1-től az Axel Springer Magyarország vezetése összevonja a főszerkesztői és kiadói posztot, az új főszerkesztőnk Gazsó László igazgató.

1990 óta dolgozik az Axel Springer Magyarország Kft.-nél

1990-93 Az AS-M Heves megyei kiadóvezetője

1993-tól a Petőfi Lap és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője.

Nagycsaládos, négy felnőtt és két kiskorú gyermeke van. A Petőfi Népe főszerkesztői Welther Dániel 1956-tól 1982-ig

dr Sztrapák Ferenc 1982-1986 között

Dr. Gál Sándor 1986-1991 között

Dr. Lovas Dániel 1991-2002-között

Hámori Zoltán 2002-től 2006 október 31-ig

November 1-től az Axel Springer Magyarország vezetése összevonja a főszerkesztői és kiadói posztot, az új főszerkesztőnk Gazsó László igazgató.

Hámori Zoltán 1954 Kalocsa

1978 József Attila Tudományegyetem, magyar–történelem szak.

1979 óta dolgozik a Petőfi Népénél.

Felesége tanítónő a református kollégiumban.

Nagyobbik fia Pesten egy bankban dolgozik, kisebbik fia Londonban él.

-->