Nem ismerte be bűnösségét az olasz húspápa és fia

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói 2018 áprilisától 2019 márciusáig 11 akciót tartottak az ügyben, ezek során 217 helyszínen voltak házkutatások és lefoglalások. A nyomozóhatóság a több milliárd forintos kárt teljes egészében biztosította zár alá vételekkel, a hatékony nemzeti együttműködésnek köszönhetően a zárolások külföldi cégek vagyonát is érintették.

A NAV és a főügyészség az Europol és az Eurojust bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A 40 milliárd forint árbevételű Hungary Meat Kft. tulajdonosát, elnökét – aki egyébként 2003-2006 között a Budapest Honvéd FC tulajdonosa is volt – 2019 márciusában vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került, a tanúk befolyásolása, valamint a bizonyítékok manipulálása és eltüntetése miatt.

Többször is meghosszabbították a nagyvállalkozó előzetesét, végül nyolc hónap után helyezték szabadlábra, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ugyanis ekkor nem indítványozta a letartóztatás fenntartását, a bíróság pedig ilyenkor nem mérlegelhet. A vádhatóság azért tartotta ekkor már elégségesnek a bűnügyi felügyeletet, mert a nyomozás állása szerint az elérni kívánt célok enyhébb kényszerintézkedéssel is elérhetőek, emellett pedig Piero P. az okozott kár jelentős részét megtérítette. Fia, Marcello P. – a cég értékesítési alelnöke – ellenben sokáig házi őrizetben volt, ő meg éppen 2019 novemberében került előzetesbe a tanúk befolyásolása és a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, és egészen tavaly októberig a bv.-intézetben volt, akkor került szabadlábra az ügyészség indítványára, azóta ő is bűnügyi felügyeletben van. A Kecskeméti Törvényszék mindkettőjük esetében megszüntette a nyomkövető technikai eszközök alkalmazását, ez ellen az ügyészség fellebbezett, a vádhatóság indítványának pedig a Szegedi Ítélőtábla helyt adott.

Az ügyészség 814 oldalas vádiratában 110 vádlottal szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, melyet 2011 és 2019 között követtek el. Az ügyben 47 gazdasági társaság – köztük egy külföldi – érintett.

A vádirat szerint legalább négy bűnszervezet működött egymás mellett, amelyek támogatták egymást. Az ügy központi része a Hungary Meat Kft. felhasználásával elkövetett adócsalás. Az Európa egyik legnagyobb kapacitású (500 sertés/óra) vágóhídját üzemeltető gazdasági társaságot az olasz állampolgár Piero P. és olasz-magyar állampolgár fia úgy irányították, hogy a lehető legnagyobb hasznot realizálják, akár jogellenes adóelkerülő módszerekkel is. A társaság ügyvezetője a harmadrendű vádlott Sz.-né B. Katalin volt, de a vád szerint a cég ügyeiben ő önállóan nem döntött.

A társaság jelentős mennyiségben értékesített húst számla nélkül, vagy lengyelországi termékeket hazai áruként feltüntetve. A tulajdonosok a vágóhíd működését nem saját munkaerővel biztosították, hanem vállalkozói szerződések alapján különböző alvállalkozókkal, ténylegesen azonban munkaerő kölcsönzés volt a felek között, így az alvállalkozói szerződés a bérmunka tekintetében valótlan tartalmú volt és azt a célt szolgálta, hogy a dolgozók adó és járulékterheinek megfizetését a társaság elkerülje, illetve hogy a húsipari cégnek áfás költségszámlákat „produkáljanak”.

A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget. A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, illetve a munkavállalókat valós fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulék-költségeiket. Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul „adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből. A megyei főügyészség szerint az elsőrendű vádlott tulajdonos hierarchikusan felépülő bűnszervezetet hozott létre és működtetett, ebbe folyamatosan beletanult a fia is.

A bűnszervezet vezetői a bűnös úton szerzett vagyont bankszámlák közötti átutalással próbálták „tisztára mosni”, eltitkolva annak eredetét. Az adócsalásból származó haszonból a bűnszervezet vezetői több mint egymilliárd forintot osztalékként utaltak át egy, az érdekeltségükbe tartozó ciprusi cégnek, az összeg végül – kölcsönként feltüntetve – egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozás számláján landolt.

Az ügyben a NAV nyomozói egy olyan számlagyárat is lelepleztek, ami a megrendelők igényei szerint főként reklámról szóló fiktív számlákat állított ki.

A fiktív számlákat befogadó mintegy 40 cég összesen másfél milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek, közülük több az okozott kárt önkéntesen megtérítette.

A húsipari cég irányítói nyolc év alatt összesen 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A cég tulajdonosai és az ügyvezető ezt az összeget a vádemelés előtt önként visszafizették a NAV-nak, ezzel a teljes kár megtérítették.

A héten a Kecskeméti Törvényszék előkészítő üléseket tart, hétfőn az első-, a másod és a harmadrendű vádlottak kerülnek sorra, szerdán négy, pénteken pedig újabb öt vádlott ülése következik. A főügyészség vádlottakat többek között bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, pénzmosás és gazdasági vesztegetés bűntettével vádolja. Piero P. egyébként Lengyelországban is létesített egy üzemet, ezzel összefüggésben a lengyel hatóságok is büntetőeljárást folytatnak.

A Kecskeméti Törvényszék dísztermében hétfőn reggel fél 9-kor kezdődött meg az előkészítő ülés dr. Hadnagy Ibolya tanácsa előtt,

az első- és másodrendű vádlottra tekintettel folyamatos olasz tolmácsolás mellett. Az idézett mindhárom vádlott megjelent, tehát Piero P., fia, Marcello P. és Sz.-né B. Katalin, ügyvédeik mellett az olasz nagykövetség munkatársa is részt vett az előkészítő ülésen.

A védelem elöljáróban részletesen kifejtette, véleményük szerint milyen akadályai vannak az előkészítő ülés megtartásának. A legfőbb, hogy Piero P. és fia nem kapták kézhez olasz fordításban a gyanúsítotti- és tanúvallomásokat, a szakértői véleményeket, hanem mindössze hat napjuk volt arra, hogy az iratokba tolmács segítségével belenézzenek. Az ügyvédek szerint ezzel sérült a vádlottak tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való joga, hiszen nem várható el tőlük, hogy úgy tegyenek nyilatkozatokat az előkészítő ülésen, hogy csak szóban kaptak tájékoztatást az iratokról, és azóta is már hosszú idő eltelt.

Kijelentették, hogy az első- és másodrendű vádlottaknak ahhoz el kellene olvasniuk és részletesen megismerniük a vallomásokat, szakvéleményeket, hogy fel tudjanak készülni, akár a bűnösség kérdésében mondjanak valamit, vagy bizonyítási indítványokat tegyenek. Az ügyvédek hivatkoztak uniós irányelvekre és alkotmánybírósági döntésekre is, és kérték a tanácsot, ne sematikusan, mechanikusan értelmezzék a szabályokat, hiszen ugyan a vádirat le lett fordítva, de itt kiemelt tárgyi súlyú ügyről van szó, nem egy „almalopásról”. Az is elhangzott, hogy Piero P. nem a bűnösség elismeréseként fizette be a 6,1 milliárd forintot, hanem csak letétként helyezte el a NAV számláján.

Steigler Lászlóné dr. Rédei Rita ügyész ugyanakkor kijelentette: végig biztosítva volt a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való joga az olasz állampolgárságú vádlottaknak. A védelem is dolgozhatott a tolmáccsal és akár több napot is adtak volna Piero P.-nek és fiának az iratok megismerésére, de nem igényelték. Ráadásul a védelem nem vitatta a tolmácsolást, és nem kért fordítást a nyomozás alatt.

Dr. Hadnagy Ibolya a tanácstagokkal való rövid konzultáció után kijelentette: nem látja akadályát az ülésnek, mert a leglényegesebb iratokat lefordították olaszra, és korábban nem kifogásolták az iratok tolmács révén való megismerését. Ezenkívül a szakvélemény legnagyobb részét a vádirat tartalmazza, azt pedig olvashatták a vádlottak.

Ezután az ügyész megtette a mértékes indítványokat. Piero P. és fia részére is 3 év 6 hónap fegyházat indítványozott, melyből nem szabadulhatnának feltételesen, emellett a nagyvállalkozó apát és fiát eltiltanák 4 évre a közügyek gyakorlásától és attól is, hogy gazdasági társaságban vezető tisztséget töltsenek be. A bűnszervezet működése során szerzett vagyon elkobzását is felvetette a vádhatóság az indítványban. A harmadrendű vádlottnak 3 év fegyház és 3 évre való közügyektől és cégvezetéstől eltiltás volt az indítvány.

– Assolutamente no

– jelentette ki Piero P. dr. Hadnagy Ibolya kérdésére, hogy elismeri-e bűnösségét, azaz a Hungary Meat tulajdonosa minden vádpontban kategorikusan tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Ezzel el is dőlt, hogy nem fogadta el a vádhatóság mértékes indítványát, azaz az ügy tárgyalásként folytatódik, hosszas bizonyítás felvételével. A „húspápa” fia és az ügyvezető Sz.-né B. Katalin is hasonlóan nyilatkozott.

Ezután a védelem fejtette ki részletesen véleményét a vádiratról, és taglalta, miért is nem követtek el bűncselekményt a védenceik. Szerintük az ügyben az a lényegi kérdés, hogy miként minősülnek a Hungary Meat Kft. által kötött kontraktusok, és a vezető ügyvéd kijelentette: ezek vállalkozási szerződések, nem pedig színlelt munkaerő-kölcsönzési szerződések, mint ahogy az ügyészség véli. Így pedig jogosan fizették ki az áfát a cégeknek, és jogosan is vonták le. Ha pedig vállalkozási szerződésekről van szó, a vállalkozóknak kellett kifizetni a járulékot, nem a Hungary Meat-nek. A védelem arról is beszélt, hogy a pénzmosás vádja sem értelmezhető, és a bűnszervezet sem állapítható meg.

A tárgyalás során új szakértő kirendelését kérték.

Hangsúlyozták azt is, hogy a Hungary Meat évek óta azért keres dolgozókat vállalkozókon keresztül, mert munkaerőhiány van Kiskunfélegyháza környékén, ezért olyan cégek révén tudják biztosítani a dolgozókat a vágóhídra, amelyek toboroznak Ukrajnából, Romániából vagy akár Thaiföldről is. A félegyházi cégnek nem volt más választása, a védelem szerint minden más ágazati szereplő hozzájuk hasonlóan jár el.