2024.09.14. 15:00
Jó ebédhez szólt a székely–magyar nóta Kecskeméten – galériával, videóval
Szombaton rendezték meg a Kecskeméti Nótások Baráti Köre szervezésében a hagyományőrző székely–magyar nótanapot. A magyar nóta kedvelői már sokadik alkalommal gyűltek össze, de ezúttal gasztronómiával is egybekötötték az eseményüket.
Kecskemét korábban már háromszor is rendezett székely–magyar találkozót, és a Kecskeméti Nótások Baráti Köre idén úgy döntött, hogy a gasztronómiát is behozza rendezvényébe. Az egyesület elnöke és a rendezvény főszervezője, Kovács János hírportálunknak elmondta, a nóta népszerűsítése mellett a céljuk az, hogy tanuljanak székely barátaiktól.
– A székely embertől elsősorban tiszteletet lehet tanulni. Kicsit irigylem tőlük, amikor azt látom, hogy békében, összeölelkezve mulatnak. Ez az összefogás kezd hazánkban kikopni, de az országban sok egyesület tesz azért, és mi itt Kecskeméten is azon vagyunk, hogy a magyar nóta ne vesszen el – hangsúlyozta Kovács János.
Nincs még egy ilyen népcsoport a világon, mint a magyar, amely olyan hangzású zenével rendelkezik, amiben a bánat és az öröm egyszerre megjelenik
– mondta Kovács János.
Méltó helyszín
A nagyszabású rendezvénynek a Hírös Lovarda adott otthont, amely a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Nemzeti Lovaskultúra Oktatási és Képzési Központja is. A helyszínen Kendrella Ágnes szakmai referens elmondta, a lóállomány folyamatosan bővül, és a jövőben a fedeles lovarda is felújításra fog kerülni.
Hagyományőrző székely–magyar nótanap Kecskeméten
Fotók: Vizi ZalánFőzéssel egybekötött nótázás
A nótások már reggel 8 órától összegyűltek, és különböző hagyományos, illetve székely ételeket főztek. A kecskeméti nótások bugaci birkapörköltet és gulyáslevest készítettek csipetkével, a szekszárdiak pincepörköltet főztek, míg a Tolna megyéből érkező székelyek, a teveliek étele a tejföles csirkerakott volt puliszkával és köményes pálinkával tálalva. A Teveli Székely Kör tagjai büszkén mesélték, hogy szüleik Erdélyben nagyon sokszor készítették el ezt az ételt. A puliszkát sós vízben darával és liszttel kell jól kikeverni, és „akkor jó, ha puttyog felfelé”, míg a főételt tejföles, lisztes habarásban kell behabarni, hogy jó sűrű legyen.
És természetesen az Erdélyből érkező csapat sem maradhatott ki a főzésből. A Csíkszereda mellől érkező Csíki Páros – Dobos Zsolt és Regián Melinda – pityókás tokányt főztek. Mint egy pörkölt, ami pityókával, disznóhússal és/vagy kolbásszal készül sóval, borssal és paprikával. A pityóka szeptemberi szüretelése – vagy ahogyan a székelyek mondják, ásása – közben mindig pityókás tokányt készítettek az asszonyok. Hogy mi a különbség a magyar krumpli és a pityóka között? Dobos Zsolt erre csak annyit mondott: „Más földben terem”.
A főzést követően 14 órától kezdődött a cigányzenével egybekötött nótaműsor, többek között Horváth Zoltán prímással és zenekarával. Fellépett Kovács János – akinek a kecskeméti önkormányzat Civilek Kecskemétért Díjat adományozta –, illetve Ország Ilona szervező és a rendezvény háziasszonya. Mellettük természetesen a székely nótások is megszólaltak.
Szoros a kapcsolat a székely és a kecskeméti nótások között
Kovács János és Dobos Zsolt is elmondta, a Kecskeméti Nótások Baráti Köre és a Csíki Páros között már többéves kapcsolat van.
– Nem is volt kérdés, hogy elfogadjuk a kecskemétiek meghívását. Nagyon szeretünk Kecskemétre járni, illetve Bács-Kiskun vármegye is a szívünk csücske, jövő héten például Soltra kaptunk meghívást a szüreti fesztiválra – mondta Dobos Zsolt.
Magyarországon küzdeni kell a magyar nóta fennmaradásáért, de Erdélyben is „ki kell tartani mellette”. Legalábbis így fogalmazott a Csíki Páros tagja, Dobos Zsolt, majd párja, Regián Melinda hozzátette,
a magyar ember szívéből és lelkéből fakad a nóta, és feladatuknak érzik, hogy ezt az érzést a fiataloknak továbbadják.