2024.08.09. 19:50
Petőfi rejtélyekről esett szó a Felső-Kiskunsági Emlékek Házában
Székely Gábor magángyűjtő tartott előadást Petőfi Sándor születésének, valamint eltűnésének körülményeiről, Barguzinban az 1989-es évben megtalált Alexander Stepanovics Petrovics sír máig tartó kálváriájáról a kunszentmiklósi Felső-Kiskunsági Emlékek Házában. A helytörténeti kutató elsőként a költő vélt, vagy valós szülőhelyeiről beszélt.
– Petőfi születésének körülményeit 200 éve tartó bizonytalanság jellemzi. Jelenleg nyolc helyszínt tartanak számon, melyek közül Kiskőrös a hivatalosan elismert. A vélt és valós állításokat összevetve, annyi mindenképpen bizonyos, hogy valahol a Duna–Tisza közén, Kiskőrös, Szabadszállás, Kiskunfélegyháza földrajzi háromszögében jött a világra 1822 utolsó napjaiban, vagy január elsején a költő. Meggyőződésem, hogy a kérdés soha sem fog nyugvópontra kerülni, hiszen több helység lokálpatriótái is maguknak szeretnék tudni a költő születési helyét – fogalmazott Székely Gábor.
A helytörténeti kutató a szülőhely vita felelevenítését követően Petőfi eltűnésének körülményeiről, a barguzini Petőfi-expedíció által fellelt leletekről, azok hatásáról és azok utóéletéről beszélt.
– Petőfi Segesváron való eltűnéséről már-már könyvtárnyi, levéltárnyi anyag gyűlt össze. A sok ismeretanyag bizonyossága csak a bizonytalanságot erősíti. Az oroszországi Barguzinban fellelt sír, ami egy Alexander Stepanovics Petrovics nevű embert rejtett magában, tovább bonyolította a Petőfi életmű hitelességét. A hivatalos álláspont szerint a költő 1849. július 31-én, a Segesvár mellett vívott ütközetben tűnt el. A közszájon forgó mendemondák azt támasztották alá, hogy nagy valószínűség szerint fogságba eset és egy Bajkálon túli faluban élt. Ezt próbálta alátámasztani dr. Kiszely István antropológus és Morvai Ferenc vállalkozó expedíciója is, akik azt állították, hogy a Barguzin falu temetőjében megtalálták Petőfi Sándor maradványait. A kutatás hitelességét a Magyar Tudományos Akadémia nem ismerte el – sorolta a helytörténeti kutató.
Székely Gábor megemlítette azt is, hogy a Megamorv Petőfi Bizottság, Kiszely István, Clyde Simpson, Bruce Latimer és Alexszej Burajev által készített ásatási jegyzőkönyv, a Barguzinban fellelt csontvázat Petőfi Sándor maradványaiként azonosította be. A Prágában elvégzett szuperprojekció, azaz a költő dagerrotípiájának rávetítése a koponya fényképére, a Kínában, Petrovics István testvéreinek leszármazottjaitól vett minta alapján elvégzett DNS-vizsgálat is ezt erősíti. Hazánkban többen fordítják Petőfinek tulajdonított, orosz nyelven íródott verseket, melyek már-már teljes mértékben hitelesnek tűnnek. Grafológusok nevükkel vállalják, hogy a sorok írója Petőfi Sándor – támasztotta alá érvelését a kunszentmiklósi helytörténeti kutató, aki augusztus 16-án a Magyarok Világszövetségének kongresszusán tart előadást a témában.