2024.07.10. 19:31
Egy szerelem különböző stációi elevenedtek meg a bajai előadás során
Náray Erika színész, énekes és Nyáry Krisztián író előadásában szerelmes sztorikat, leveleket, jazztendereket hallgathatott meg a közönség az Ady Endre Városi Könyvtár udvarán, Borítékolható szerelem címmel.
A nagy diófa árnyékában kapott helyet a színpad. Az idő a kánikula ellenére is kellemes volt, az árnyas zsinagóga udvara kitűnő klímát biztosított a szerelem különböző állomásairól szóló produkciónak. Az előadás eredetileg Nyáry Krisztián könyvbemutatójához az Így szerettek ti című könyvhöz készült, a Zsidó Nyári Fesztivál felkérésére egyszeri alkalomra.
– Sikerességének köszönhetően, nem csak egy előadás maradt, hiszen azóta is hívnak bennünket különböző helyekre, öröm, hogy Bajára is eljöhettünk – mondta el a baon.hu-nak Nyári Krisztián.
A közös produkció Vadas Vera ötlete nyomán született. Náray Erika Nyáry Krisztián könyvéből kiválogatta a legizgalmasabbnak tűnő leveleket. A történeteket kijelölgette, és ehhez válogatott olyan dalokat amik passzolnak a sztorihoz. Több olyan dal volt, amihez nem volt magyar szöveg, de arra törekedtek, hogy magyar szövegek kerüljenek a műsorba. Fényes Szabolcs szerzeményei mellé néhány Náray Erika dalt is beválogatottak a repertoárba.
– Először egy hosszú kétórás verziót készítettünk, de kicsit úgy éreztük, hogy hosszú, legközelebb már a mostani másfél órás verzióval készültünk, úgy érezzük, hogy ez így kompakt
– fogalmazott Náray Erika.
A könyv tematikája a megismerkedés, a fellángolás, a megszoktuk egymást, a viták, esetleg a szakítás követhető nyomon az előadás során is.
– Próbáltuk úgy válogatni a leveleket, hogy egy párkapcsolatnak sokféle stációjához kapcsolódjanak, meg annyiban is, hogy ahogy a könyvet is egy szerelemnek a különböző állomásai rendezik, így itt is. Tehát nem azzal törődtünk, hogy Ady Endre régebben írta a levelét mint Szerb Antal, hanem ahogy alakulnak egy szerelemnek az állomásai szerint, ez a történet. A párkapcsolat dinamikája volt a szervezőelve a könyvnek és az előadásnak –fogalmazott az író.
Simonyi Mária Móricz Zsigmondnak írt erotikus levele mellett, Krúdy Gyulának írt szerelmes leveleket, Krúdy által Váradi Gyulánénak Rezsánnak küldött vallomásokat, Náray Erika vidám dalokkal fűszerezte az előadást.
Karinthy eseménydús szerelmi élete is téma volt, bepillantást kaphatott a közönség az örömteli szerelmes percekbe, de a vitákba, féltékenykedésekbe is. Nem maradhatott ki a válogatásból Ady Endre és Léda története sem.
Náray Erika hangsúlyozta: azt gondolom, hogy Ady és Léda szerelme egy nagyon ismert sztori egyrészt. Másrészt annyira szívszorítóan fájdalmas, nem csak az Elbocsájtó szép üzenet miatt. Dramaturgiailag jó helyre került, kicsit az előadás vége felé és az, hogy Szerb Antal története került a legvégére, az teljesen egyértelmű volt. Bár erről volt talán egy pici vita, hogy jó-e, hogy ennyire sírós sztorival ér véget a történet, de nekem ez pont tetszett, szépen méltón zárja le az egész történetet.
Nyáry Krisztián hangsúlyozta, hogy öröm Náray Erikával dolgozni, hiszen általa a híres írók költők szerelemei is megszólalnak. Ők azok a kiváló nők akik méltó partnerei voltak az íróknak és akiknek a hangja néma maradt eddig, mert ők nem írók.
Az előadásban elhangzott Karinthy Frigyes egyik vicces szerelmes levele is, ahol leírta azt is, hogy meglehet, hogy ez egyszer érettségi tétel lehet, illetve az ő szerelmük.
– Karinthy nyilvánvalóan azt nem szerette volna, ha a felesége előtt kitudódik, hogy ő más nőnek írt szerelmes levelet, vagy hogy a környezetéből ezt bárki megtudja, de azért számított rá, vagy talán remélte, hogy majd évtizedekkel a halála után ő lesz olyan fontos, hogy meg fogjuk keresni ezeket a leveleket és el fogjuk olvasni – mondta Nyáry Krisztián.
Az előadás elején Móricz Zsigmondról volt szó, Simonyi Máriához fűződő szerelmi viszonyáról. A levelek nem sokkal Móricz halála után egy-két évtizeddel jelentek meg. Abban az időben Móricz Zsigmond lánya, Móricz Virág úgy nyilatkozott, hogy: nem érzi úgy hogy édesapja intim szerelmes leveleit nem kellett volna kiadnia. Hiszen úgy voltak megírva, hogy másnap mehettek volna a nyomdába.
– Apánk ugyanúgy az olvasónak írta, mint annak a nőnek. Ha nem akarta volna, hogy ez megmaradjon, akkor nem őrzi meg. Nem teszi félre, és nem úgy viselkedett ezekkel kapcsolatban mint a félkész novellákkal, amikről meghagyta, hogy azokat meg kell semmisíteni, mert nincsenek kész. A szerelmes levelei ott maradtak és ő is valószínűleg biztos volt benne, hogy mi ezeket egyszer el fogjuk olvasni – idézte Móricz Virágot Nyáry Krisztián, aki hozzátette: nyilvánvalóan nem minden esetben van így. De egy író esetében nagyon gyakran felülírja az, hogy ő egy szélesebb közönséghez beszél, akkor is ha egy sajtcédulát ír vagy egy szerelmes levelet, vagy egy nagyregényt, mint egy átlagember, ahol talán nem merül fel ez a gondolat.
A dalok kiválasztásánál nem volt szempont, hogy ugyanabból az évből legyenek, mint a szerelmes levél, fontosabb volt a hangulat.
– A szerelmes levél a leggyakoribb műfaj a levél műfaján belül. Mindenki írt szerelmes levelet. Általában a nekünk írott szerelmes leveleket eltesszük. Nagyon sok fönt is maradt belőle. Az elmúlt négyezer évben nagyon sok keletkezett és sokat meg is őriztünk, bőven van honnan válogatni. Adott esetben egy kort, egy évet meg lehet mutatni az akkor született szerelmes leveleken keresztül. Ha valaki arra kíváncsi, hogy milyen volt az élet az 1960-as években Baján és megkapja az abban évben megírt szerelmes leveleket, akkor túl az érzelmeken mégiscsak kialakul valami a város hangulatáról, az ismerkedés módozatairól. Úgyhogy rakjuk el a szerelemes leveleket – tanácsolta Nyáry Krisztián.