Nagy sikert aratott Cseklye Balázs első irodalmi estje – galériával

Cseklye Balázs egyedi atmoszférájú műsora a versszövegeket történetté fűzi össze, néhol improvizációs úton ki is egészíti azokat. Megjelenik benne az általánosan ismert és elismert nyugatos alkotó küzdelmekkel teli lelkivilága, hazaszeretete, a reménytelenségben is harmonikusan megélt szerelmi élete, továbbá a zsidóüldözéssel, a holokauszttal, a háborúval és a véggel való szembenézése.

Cseklye Balázs egyszemélyben főszereplő, rendező és szerkesztő

Balázs a saját kezűleg összeválogatott és elrendezett díszleti elemekkel szemléltetve alakítja Radnótit, aki gimnáziumi magyartanára, Kovácsik Zita tanárnő óráin került különösen közel a szívéhez – mondta köszöntőjében Kovács-Csonka Szilvia, a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója. Azt is felidézte, hogy Cseklye Balázs áprilisban kereste meg azzal, amennyiben lehetősége lenne rá, nagyon szívesen tartana egy önálló irodalmi estet a művelődési központban, méghozzá Radnóti Miklós költészetét egy talán még soha nem látott szemszögből bemutatva. Ötletének nagyon szívesen adtunk helyet – fogalmazott az igazgatónő, aki azt is elmondta, hogy Balázs saját előadásának főszereplője, rendezője és szerkesztője. Az önálló est fényét emelte iskolatársának, az Év félegyházi diák költőjének, Kele Nikol Lédának zenés-énekes produkciója. Cseklye Balázs az alkalomra írt előszavát pedig Rádi Lilla, iskolatársa olvasta fel.

Radnóti Miklóst állította estjének középpontjába

Ebben többek között arra keresi a választ a fiatal irodalmár, hogy „Mi a magyar?”. Arra a következtetésre jut, hogy a magyar lélekről, mint olyanról, feltűnően keveset beszélünk, nem gondolva arra, hogy ez kultúránk egyetemes eredője, egyben összefoglalt eredménye. Az, ahogy a magyar ember ősei tapasztalatát, örömét, szenvedését magában hordozva reagál a külvilág jelenségeire és értelmezi ezeket szívében. Végül pedig mindent megfontolva döntést hoz, alakítva mind egyéni, mind közösségi önazonosságát.

Nyelvünk gazdagsága, bámulatos dinamikája, formálhatósága egyedülálló lehetőséget biztosít számunkra, hogy a pszichében zajló folyamatokról árnyalt, összetett, érthető, hiteles leírásokat alkothassunk. Ennek volt Radnóti Miklós az utánozhatatlan mestere, aki a holokauszt felülmúlhatatlan borzalmait megtapasztalva, befelé és kifelé is tekintve azok formailag és tartalmilag hibátlan képét tárta olvasói elé, az embertelenségben sem feledkezve el csorbítatlan emberségének, magyarságának, hűséges hitvesi voltának kifejezéséről. Ő a Magyar Lélek iskolapéldája, építője, magyarázója, közvetítője egy személyben. Kulcs kilétünk megértésének kapujához – írta előszavában Cseklye Balázs, akiről megtudhatta a közönség, hogy nem rendelkezik színészi képességgel vagy ambíciókkal, egy jogi pályára készülő irodalomkedvelő diák, aki az iskolai magyar órákon és a Vecsei H. Miklós Mondjad Attikám! című monodrámájához hasonló színházi előadásokat látogatva tette magáévá a színpadra állítható költészet határtalan szeretetét. Erről tett tanúbizonyságot hétfő esti előadásán is.