Nem csak gyermekeknek szól a Kecskeméti Nemzeti Színház kis hercege − galériával

A kerettörténet (kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés egy rejtélyes kisfiúval, a visszatérés) valóságba oltott mese, megtörtént események költői változata. Az igazi mesevilág a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba a szomszédos planéták lakóihoz. 

E különös mesefigurák valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. A gyermekmesén belül ott van egy másik, filozofikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát. Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, miképpen nem szabad élni. A 120 éve megjelent történet a világ 50 legolvasottabb műve között szerepel. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színpadán egy igazán különleges vizuális utazás várja a kicsiket és nagyokat.

A darabot Sipos Imre állította színpadra, akinek értelmezése szerint Saint-Exupéry meséjének kozmikus magányról szóló üzenete ugyan felnőtteknek szól, de a történet és a különleges vizualitás a gyermekeket is elvarázsolja. − A darab a kozmoszban játszódik, az egész előadást végigkísérő mozgó animáción is megjelenik. Nem videóklipszerű akcióval igyekszünk megragadni a fiatalok figyelmét, hanem a történet mellett a varázslatos, komplex vizuális és zenei élménnyel. Emellett az is leköti a gyermekek figyelmét, hogy a kis herceget alakító fiatalok az ő korosztályukból valók − fejtette ki véleményét a rendező arról a kérdésről, hogy miként tudják megragadni az ifjabb korosztály figyelmét az új gyermekdarabbal.

A kis herceget váltott szereposztásban játssza Kószó Botond és Pölös Bálint. Sipos Imre elmondta, hogy mintegy négyfordulós szereplőválogatás eredménye a két kis főszereplő kiválasztása. Mint fogalmazott, kezdeti félelme nem igazolódott be, miszerint az ifjú szereplőknek nehézséget okoz az egy órányi darabban való koncentráció és a feszes ritmusú játék, hiszen a fiatalok kitűnően helytállnak.

A róka szerepén két színművész osztozik, Magyar Éva és Lakatos Máté egyszerre alakítja a kis herceget a kapcsolatok fontosságára megtanító, kezdetben vad, majd a figyelem erejével megszelídített állatot. A róka két aspektusát, a vadat és a szelídet jelképezi a férfi és a női szereplő. − A vadállatban két lélek lakik. Az egyik a vadállatban lakozó veszélyes lélek, mely megszelídítésre vágyó, a szelíd, női pedig a kapcsolatot építő. A róka tehát nem férfi vagy nő, hanem férfi és nő. A gyerekeknél nem okoz zavart a kettős tudat, mert ők egy vad és egy szelíd rókát látnak majd − mondta Sipos Imre.

A zenét Nánási Péter írta, az animáció pedig Nagy Péter munkája, és mindkettő kifejezetten az előadáshoz készült eredeti alkotás. A rendező elmondta, hogy Garajszki Margit, aki a szöveget színpadra alkalmazta, együtt dolgozott a zeneszerzővel, összeolvasva a szöveget a zenével. A próbák kezdettől zenével zajlottak, majd ennek ütemére készült az animáció.  

Sipos Áron alakítja a pilótát és a különböző bolygók lakóit, akiket a kis herceg meglátogat. Az a különleges helyzet állt elő, hogy édesapja instruálta a fiatal színészt. Mint fogalmazott, ez nem okozott nehézséget számukra, mert civilben is jó kapcsolatot ápolnak. A színházban két lépést hátralépnek és nem apa-fiúként vannak jelen, ami olyan kézenfekvő gesztusokban nyilvánul meg, hogy a munka során keresztnevükön szólítják egymást.

S hogyan építette fel azt a számos szerepet, melyet megjelenít a színpadon? − Abban egyetértünk a rendezővel, hogy a darab a kozmikus magányról szól, így megkerestem azt, hogy a saját életemben − életkoromat is figyelembe véve − mi az, ami a magány érzését okozza. Fiatal felnőttként a generációmban megfigyelhető kapunyitási pánikból táplálkoztam, amit egyebek mellett olyan kérdések okoznak, hogy mi lesz velem diplomázás után, hogyan kerülök a helyemre, vagy éppen miként találom meg a megfelelő párt az életemben. Ezekből fel tudtam építeni a magányos karaktereket − mondta Sipos Áron.  

Szabó Dorottya alakítja a kis herceg tüskés, egocentrikus rózsáját. A színésznő értelmezése szerint minden embernek megvannak a maga élettörténetéből eredő tüskéi. A kérdés az, hogy a másik ember minek tekinti ezeket: tüskének, megoldandó feladatnak, esetleg segélykérésnek a másik részéről. A rózsa lelke akkor tárul fel, amikor a kis herceg elindul útjára és planétát vált. Szabó Dorottya szerint a kis herceg és a rózsa kapcsolata egy férfi-nő kapcsolat leképezése. 

Mindkét fél hajlamos, hogy korábbi kapcsolatból hozott sérüléseket vetítsen ki a másikra. Szabó Dorottya elmondása szerint különleges a viszonya Saint-Exupéry klasszikusával. 12 évesen olvasta először, amikor a történet mesés rétegét látta. 18 évesen kötelező olvasmányként mélyebb rétegeibe hatolt, felnőttfejjel újraolvasva teljesen új művet olvasott. Éppen ezért úgy véli, hogy a darab jelentésrétegei kicsiknek és nagyoknak is az életkori sajátosságoknak megfelelően tárulnak fel az előadásban.

A kis herceg premierje szerdán 15 órakor lesz a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínházában.