Dr. Kedves Gyula hadtörténész: A legnemzetibb érzelmű katonák a huszárok

Ha valakinek azt mondják, hogy magyar katona, akkor a többségnek a díszesen felöltözött lovas huszár jut az eszébe. Nem ok nélkül. A magyarok többségének a lelkéhez az egykori könnyűlovasság áll a legközelebb, ha a katonai történelmünket felidézzük. Kiskőrösön erről a nagyszerű csapatnem életéről, csatáiról nyílt kiállítás. 

Az anyagokat Dobák Géza, dr. Hermann Róbert és Krámer Iván gyűjteményeiből állították össze. Dr. Kedves Gyula hadtörténész nyitotta meg a tárlatot, aki idehaza a huszárság történetének kiváló ismerője. A kiállításon mintegy 80 kép mutatja be a nagy presztízsű lovas katonáink 1848-49-ben játszott szerepét. Ahogy a professzor fogalmazott: a huszárok voltak a legjobban képzett magyar katonák, nekik köszönhető, hogy az orosz intervenció előtt sikeresen kiűzték a magyar csapatok 1849 nyarára az ország nagy részéről a császári katonákat. 

Másrészt ez az a csapatnem, amely magyar nemzeti jelleget öltött, itt voltak a legnemzetibb érzelmű katonák. A huszárság a 14.-15. század fordulóján született Magyarországon, és a Habsburg császárság napóleoni háborúiban például már 35 ezer könnyű lovas szolgált a császári seregben. Olyan ismert személyiségek voltak huszárok, mint Széchenyi István, Batthyány Lajos, Mészáros Lázár, vagy akár Görgey Artúr, a magyar hadak fővezére is. 

Dr. Kedves Gyula megnyitó beszéde élvezetes volt, mivel ismert történelmi személyiségek sztorijaival fűszerezte a mondanivalóját. Például Kazinczy Lajos ezredes történetét említette, aki a költőnek volt a nyolcadik gyermeke. Huszár volt, aki pénzügyi problémák miatt szerelt le. Ha valakinek ilyen gondjai voltak, annak mennie kellett a huszárságtól. 

Mint mondta dr. Kedves Gyula ez azért történhetett, mert István nádor tudta, hogy annak idején miért is hagyta ott a sereget a fiatalember. A sors úgy hozta, hogy egy Habsburg-párti főtiszt, aki harcolt a forradalom ellen, 1848 nyarán egy olyan levelet írt Kazinczyról, amelyben hangsúlyozta, hogy szakmailag magas színvonalon teljesítette korábban a szolgálatát. Így visszakerül a szolgálatba Kazinczy Lajos, aki később hadosztály parancsnoki beosztást is kap a honvéd seregben. 

A kiállítást megnyitó történész Kiss Ernő altábornagy szerepét is méltatta. Gazdag családban született, aki a pénzének egy részét a huszárjaira költötte azért, hogy  a katonái különbül nézzenek ki mint a többi alakulat  harcosai. Szó esett Görgey Artúr fővezérről is, aki nemcsak nagyszerű vegyész tudós, de kiváló huszár is volt. Az 1849-es Komárom melletti csatában maga vezette a lovas rohamot a császáriak ellen, holott ekkor már nem volt szokás az, hogy egy magas rangú és beosztású tiszt részt vegyen a közvetlen harcokban. Olyan súlyos fejsebet kapott, hogy a papírforma szerint nem élhette volna túl a sebesülést. Kilenc nappal később ő vezette ki a hadak egy részét a komáromi erődből. 

Dr. Kedves Gyula érdekes történetei lekötötték a kiskőrösi hallgatóság figyelmét a kiállításon. A gond csak az volt, és ez többeknek feltűnt, hogy kevesen vettek részt ezen a megnyitón. Történt ez Kiskőrösön, Petőfi Sándor, a forradalom és az szabadságharc költőjének a szülővárosában.