A nagybányai festőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben – galériával, videóval

Réti István, Thorma János, Ferenczy Károly, Aba-Novák Vilmos, Perlrott Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Ziffer Sándor, Korda Vince – mások mellett e jelentős, Nagybányai Művésztelepen megfordult magyar festők műveit tekinthetik meg az érdeklődők keddtől a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben. Ez a tárlat már a második, amit Kemény Gyula műgyűjtő magángyűjteményéből rendeznek meg a kiállítótérben. Az előző kiállítás a francia festészet magyar képzőművészetre gyakorolt hatását mutatta be. 

A megnyitón Lóránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény vezetőjének köszöntője után Jánosi István tanácsnok a tárlat méltatásában kiemelte: a Kemény-gyűjtemény Magyarország egyik legjelentősebb magángyűjteménye és megtisztelő, hogy Kecskeméten e darabokból valósulhat meg tematikus kiállítás. Emlékeztetett, hogy az 1896-ban létrejött Nagybányai Művésztelep meghatározó a magyar képzőművészetben. Hangsúlyozta, hogy a kultúra közösséget teremt, s ha merjük vállalni kultúránkat és táplálkozunk belőle, akkor lesznek közösségeink, és életünk elviselhetőbb lesz.

Dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a Szegedi Tudományegyetem dékánja szakmai megnyitójában elmondta, hogy Kemény Gyula műgyűjteményének kiindulópontját a kilencvenes évek elején a nagybányai festészet jelentette, egy időben azzal, amikor az újrafelfedezés lázában, a szakmai figyelemnek gyújtópontjába került a mozgalom. A művészettörténész hangsúlyozta: a teljes nagybányai művészetet egy kiállításban bemutatni istenkísértés lenne, így a gyűjtő érdeklődési körének és gondosan összeállított kollekció szellemiségének megfelelően elsősorban a Czóbel megjelenésétől számított modernizmus hatása alatt alkotott neós műveket válogatta össze.

Elmondta, hogy Nagybánya mindig kulturális központ volt, de amikor Hollósy Simon festőművész levitte oda tanítványait 1896-ban és megalakult a Nagybányai Művésztelep, olyan hatással volt a képzőművészetre, amit akkor nem is gondolhattak. A tárlat főként a modernizmusra fókuszál, nem az alapító atyák első időszakára jellemző plein air típusú festészetére – így az 1910-es, 1920-as évek terméséből ad válogatást. Emlékeztetett, hogy 1906 fontos dátum a művésztelep életében: ekkor tért vissza Czóbel Franciaországból, a Matisse-iskolából és mutatta be képeit a nagybányai fiataloknak – azoknak, akik neósok néven lettek ismertek és a Franciaországban tapasztalható pezsgést szerették volna átültetni a magyar festészetbe.

A Nagybánya-Kecskemét kapcsolat is finoman megjelenik a tárlatban Iványi Grünwald Béla alkotásán keresztül: 1909-ben Kada Elek megirigyelve a nagybányaiak sikerét meghívta az alapító mestert Kecskemétre. A kecskeméti telep 1911-ben indult és voltak festők, akik mindkét művésztelepen alkottak. 

– A kiállítás a magyar festészet fantasztikusan izgalmas időszakát mutatja be. Egy csepp a tengerben. Amit abban az időben a magyar festészet létrehozott, mindenképpen európai érték. Az egyik első európai értékünk, ami már önállóan, magyar akcentussal szól, az a nagybányai festészet volt – hangsúlyozta a művészettörténész, hozzátéve:  Hollósyék ültették el egy olyan tájfestészet magvait, ami aztán az európai avantgárdizmus különböző stílusait is magában foglalta.

Nátyi Róbert elmondta, hogy 1948 után már alig létezett nagybányai festészet, azonban a kilencvenes évektől újraértékeltük a nagybányaiakat, amihez nagyon kellettek a magángyűjtők, akik ezeket az értékeket átvitték a múltból a jelenbe. 

– Mára Nagybánya festészete a magyar művészettörténet arany lapjaira tartozik. A kiállítás ezen arany lapok egy fejezetét mutatja be – zárta gondolatait Nátyi Róbert.

A tárlat augusztus 20-ig látogatható, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között. 

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.