Nagyhírű grafikusok műveiből nyílt kiállítás a nagykőrösi Naphíd Galériában – galériával

A megnyitón dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere köszöntőjében kiemelte: a művészet éppúgy nélkülözhetetlen a léleknek, miként a víz a testnek. A Naphíd Galéria immár egy éve, hogy oázisként várja a művészetre szomjazókat, egyben mutatja Németh József Pál Nagykőrös iránti elkötelezettségét.

– Minden város közösségének legnagyobb kincsei az olyan emberek, mint Németh József Pál. Neki a művészet a szenvedélye, azonban annak szépségét, értékeit nem kisajátítani akarja, hanem minél szélesebb közönség számára elérhetővé, megérthetővé, közös örömmé tenni – méltatta a polgármester a galériaalapítót.

Kriskó János televíziós műsorvezető, tanár ajánlotta a kiállítást és mutatta be az alkotókat. Orosz István 1951-ben született Kecskeméten. A Magyar Iparművészeti Főiskola Grafika Tanszékén Balogh István növendékeként szerzett diplomát 1975-ben. Sok munkáján jelennek meg természettudományos, főképp a geometria és az optika köréből választott témák. Szívesen kísérletezik a téri illúziókeltés megjelenítésére kifejlesztett perspektivikus ábrázolás túlzásaival, valamint az anamorfózis technikájának megújításával, melynek elméletét, történetét és filozófiáját is kutatja; több publikációja is megjelent ebben a témában. Az anamorfózis speciális ábrázolási mód, melyhez kell egy közvetítő közeg, hogy az ábrázolt kép kiolvasható legyen. Ez sok esetben üveghenger, amit ha a rajz adott pontján elhelyeznek, a hengeren jelenik meg az alkotó által szándékolt kép. Autonóm művészeti tevékenysége mellett alkalmazott grafikával – elsősorban plakáttal és illusztrációval – pályája kezdete óta foglalkozik. 

Főleg kulturális plakátokat (film, színház, kiállítási) tervezett, de a nyolcvanas évek végén a kelet-európai demokratikus változások idején több politikai plakátot is készített. Nagy karriert befutott plakátja a Tovarisi, konyec címet viseli a rendszerváltás idejéből. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia. Alapító tagja a Magyar Plakát Társaságnak. 2006-ban létrehozta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti Intézetének Grafika Tanszakát.

Kriskó János elmondta, hogy Orosz István animációs filmeket is készít, és a szülői házból hozta irodalmi tehetségét: megjelentek verses-, próza-, és esszékötetei. Kriskó János kiemelte, hogy Orosz István hasonlatos a reneszánsz nagy polihisztoraihoz, mert mindenhez kiválóan ért, mindezt hétköznapi természetességgel. Képzőművészeti munkásságát 1993-ban Munkácsy-díjjal, filmes tevékenységét 1991-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 2011-ben Kossuth-díjat kapott.

Keresztes Dóra, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium mellett, ahol Jankovics Marcelltől film-animációt tanult, a Derkovits-körben kezdett képzőművészettel foglalkozni Szabados Árpád tanítványaként. 1977-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetem könyvművészeti szakán – tanárai Haiman György és Kass János voltak – majd az egyetem két éves mesterképző tagozatát is elvégezte. A képzőművészet számos ágával foglalkozik: festészet, sokszorosított grafika, illusztráció, könyv-, plakát-, diszlet- és látványtervezés, illetve animációs-film készítés. Filmjei és képzőművészeti alkotásai a magyar népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézését, újra átélhetővé tételét kívánják megteremteni miközben lényegesnek tartja a modern művészet szín- és formakincsének, kompozíciós elemeinek tudatos használatát is. Színházi munkái közül kiemelkedett a Nemzeti Színházban 2003-ban bemutatott Weöres-színdarab, a Holdbeli csónakos díszlet- és látványterve. Illusztrálta többek között Buda Ferenc, Kányádi Sándor, Kormos István, Nagy Gáspár, Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor versesköteteit, valamint a magyar és a nemzetközi népmese-irodalom számos gyűjteményét. Az animáció műfaji lehetőségeinek kitágítása, illetve a technikai fejlődés adta lehetőségek kihasználása is foglalkoztatja. Képző- és iparművészeti munkásságát 2003-ban Ferenczy Noémi-díjjal, filmes tevékenységét 2005-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, könyvillusztrátorként kétszer is neki ítélték az IBBY-díjat (1994 és 2003). 

Kriskó János szerint Keresztes Dóra alkotásaiban a mindegyikünk tudattalanjában ott lévő ősi tudást fogalmazza meg képi nyelven, s teszi ezt láthatóvá a népi ábrázolás formakincsével. Alkotásaiban az átalakulást a valamiből valamivé alakulást fogalmazza meg.

A kiállítás május 30-ig megtekinthető Nagykőrösön, a Deák Ferenc téri Naphíd Galériában.