2023.03.10. 11:28
Péczely Sarolta Kodály Zoltán tárgyi és szellemi hagyatékának szimbolikus koronaőre – galériával
Kodály Zoltán feleségével, Kodály Zoltánné Péczely Saroltával találkozhattak csütörtök délután az érdeklődők a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban. A kecskeméti születésű zenetudós özvegyével Erdei Péter, Liszt- Bartók-Pásztory- és Kodály-díjas karnagy, Magyarország Érdemes és Kiváló Művésze beszélgetett. A nagy érdeklődés miatt kivetítőn is közvetítették az eseményt.
Kodály Zoltánné Péczely Saroltával Erdei Péter beszélgetett
Fotó: Bús Csaba
A jubileumi Kodály év nagyon szép együttműködéseket eredményezett Kecskeméten. Az egyik program köztük a mai beszélgetés is, amit ugyan az elmúlt év decemberében terveztek megtartani, de egészségügyi okok miatt 2023. március 9-én került rá sor.
A Kodály Zoltán születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett Kodály 140 Emlékév keretében hirdetett programok záróepizódján különleges vendég tisztelte meg a kecskemétieket. A Magyar Kodály Társaság és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár szervezésében ezúttal Kodály Zoltánné Péczely Sarolta látogatott a városba és mesélt a zenetudóssal megélt évekről és többek között a Kecskeméthez köthető élményeiről is beszélt.
Péczely Sarolta énekművész a zeneszerző felesége volt 1959-től haláláig. Támogatta a zeneszerzőt. 27 éves volt, amikor megözvegyült, de ezután sem felejtette el szeretett férjét.
Például az ő segítségével jött létre a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kecskeméten, a Nemzetközi Kodály Társaság, valamint a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum Budapesten.
Kodály özvegye a beszélgetőesten többek között visszaemlékezett a kecskeméti Kodály Intézet megalapításának az időszakára is.
Elmondta, hogy Kodály halála után a kecskemétiek keresték fel őt elsőként azzal, hogy szeretnének tenni valamit Kodály Zoltánért. Az akkori tanácselnök hangsúlyozta, hogy nem kérnek semmit, de ha valakinek valamit adni szeretnék, adjam Kecskemétnek, mert megbecsülik – mondta Kodály Zoltánné. Hozzátette: Kecskeméttel olyan szoros kapcsolatunk volt, ami ritkaság, ezért úgy gondoltam, hogy érdemes lenne valami kapcsolatról gondolkodni a jövőt illetően.
Először egy múzeumról gondolkodott az özvegy, de hamarosan rájött, hogy a budapesti lakást érzelmi okok miatt nem szeretné „szétszedni”. Végül a Kodály-módszerről tartott két sikeres kecskeméti szeminárium után, rájött arra, hogy Kecskeméten igény van egy pedagógiával foglalkozó intézményre. Így alakult meg a kecskeméti Kodály Intézet, melynek létrehozásában Kecskemét egész vezetősége támogatta.
Péczely Sarolta Kodály Zoltán tárgyi és szellemi hagyatékának szimbolikus koronaőre
– fogalmazott Erdei Péter karnagy, a beszélgetőest házigazdája.
Tulajdonképpen két fontos kérdéssel foglalkoztak az eseményen. Egyrészt választ kaphattak a jelenlévők arra a kérdésre – ami a közvéleményt is folyamatosan foglalkoztatta – hogy ki az a nő, akit a zenei életünk 20. századának óriása partnerként választott maga mellé.
Másrészt betekintést nyerhettek abba, hogy milyen volt az élet Kodály Zoltánnal, akiről Illyés Gyula a kecskeméti színházban azt mondta, hogy „Karmester, nemcsak ezt a kart vezényled, jól tudod, hanem egy népet, a magyart...”
Kodály Zoltán felesége mesélt a zenetudósról és kecskeméti élményeiről
Fotók: Bús CsabaA különleges eseményen részt vett Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is, valamint dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő és prof. dr. Vas Bence, a Magyar Kodály Társaság elnöke is.
A beszélgetőesten egy igazán felemelő zenei élményben is része lehetett a közönségnek, ugyanis a Kecskeméti Énekes Kör közreműködésével gyönyörű dallamok szólalhattak meg, melyek Kodály Zoltánra emlékezve megalapozták az est hangulatát.
Kodály Zoltánné a Nemzetközi Kodály társaság tiszteletbeli elnöke, a Finn Rózsa Rend tulajdonosa, Pro Urbe díjas Kecskeméten és Budapesten, Dombóvár díszpolgára, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyar Érdemrend középkeresztjének a tulajdonosa.
