Két premiert láthat a közönség egy estén a Kelemen László Kamaraszínházban – galériákkal

A balettirodalom legismertebb és legtöbbet játszott klasszikusa, Csajkovszkij Hattyúk tava című műve inspirálta Barta Dórát, a Kecskemét City Balett vezetőjét a Hattyú című előadás megrendezésére. A Hattyúk tava jelképévé vált egy egész műfajnak, hiszen, ha bárhol a világon elhangzik a balett szó, mindenki azonnal a hófehér spicc-cipős balerina szomorú szólójára gondol. 

Az újraálmodott, valóság és mese határán játszódó, jelképekben gazdag történet mindannyiunkat foglalkoztató, általános emberi kérdést vet fel: lehet-e egyszerre két ennyire különböző világban, a valóságban és a mesében élni? A világ hagyja-e, és ha igen, meddig, hogy fél lábbal saját illúzióink valóságában éljünk, és csak félig a valódi valóságban? Lehet-e egy külön világunk az ellentmondást nem tűrő törvények szerint működő élet mellett, vagy éppen annak ellenére?

Barta Dóra elmondta, hogy régi vágya volt feldolgozni a klasszikus balettirodalom kiemelt pozícióban lévő művét. Mivel azonban a nagyszínpad helyett a kamaraszínház deszkáin adják elő a darabot, így a nagykiállítású, négy felvonásos művet a kisszínházi térhez illően hangolta át.

– A Hattyúk tava inspirációja nyomán foglalkozom a darabban a hattyú léttel, ami számomra analóg a táncos léttel. A hattyú egy olyan jelkép számunkra, ami költészetében, szépségében és törékenységében sok megfelelést mutat a műfajunkkal. Éppen ezért az előadásban nagyon sokat vallunk a saját zsánerünkről, a hivatás sajátosságairól, annak kulisszán túli világáról. Emellett a hattyúlány sorsán keresztül a valóságból bele-betekinthetünk a mese világába is – mondta Barta Dóra, hozzátéve, hogy az előadás mese rétege szinte történet a történetben, ami nagyon sokat beszél az élet szépségéről és drámaiságáról. 

Megjelenik a fehér és a fekete hattyú, vagyis a jó és a rossz küzdelme, a fekete gonosz varázsló, a tiszta szerelem és annak sötét varázslatot is feloldó, megváltó ereje. Ez egyszersmind az emberi pszichét mozgató erők lenyűgöző, szimbolikus és érzékletes megjelenítése is. A rendező nem választotta el drasztikusan ezt a két világot, mintegy a nézőre bízza, hogy számára mikor tart a darab a valóság és mikor a mese birodalmában. Barta Dóra annyi támpontot elárult, hogy a mese világának koreográfiája közelebb áll a klasszikus balett eszköztárához, míg a táncművész létével foglalkozó tartalmak inkább a kortárs tánc repertoárjából merítenek. Utóbbi segít abban, hogy a nézők átérezzék a táncoslét szépségét, nehézségeit és drámaiságát. 

– Minden táncszínházi előadásunknál fontos és izgalmas az az előkészítő munka is, ami a zenei tartalmat illeti. Ezúttal is, már mondhatjuk hagyományainkhoz illően, felcsendülnek az ismert klasszikus zenei dallamok és a korszerű zenei tartalmak egyaránt. Sajátosnak mondható ez a zenei szerkesztés, örömömre nagyon kedveli a közönség az ilyen válogatásaimat, ezt a stílust. 

– mondta Barta Dóra.

Az este másik premierje Gian-Carlo Menotti A telefon avagy a szerelmi háromszög című egyfelvonásos vígoperája, mely az opera történetében először állítja középpontba a modern technika e hasznos vívmányát. A darab friss, ötletes, és felöleli azokat a konfliktusokat, melyek egy telefon körül bonyolódhatnak. A kétszereplős opera története szerint a Németh Márton által alakított Ben arra készül, hogy olthatatlan szerelmét megvallja a Németh-Nagy Johanna alakította Lucy-nek, valahányszor azonban belekezd mondókájába, mindig megszólal a telefon, s Ben terve meghiúsul. Kénytelen belátni, hogy ellenfelét a saját eszközeivel kell legyőznie, s a vonathoz sietve megoldást egy telefonfülke segítségével talál.

Németh-Nagy Johanna elmondta, hogy a darabra készülve egy szakdolgozatra bukkantak, melynek szerzője leírja, hogy Menotti egy jövőképet festett le: azzal, hogy bármikor rendelkezésünkre áll a távbeszélő, az emberi kapcsolatok kevésbé valódivá válhatnak. De pozitív kicsengésű a mű, hiszen végül a telefon lesz az, amivel fenntartják a hősök a kommunikációt. 

Az is igen nagy kihívás, hogy a darabon belül több stílusból merít a szerző: a recitativón kívül Verdi-féle áriaforma koloratúrák, puccinis hangzatok, schuberti érzelmek, fúgaimitáció, bécsi keringőfoszlányok is megtalálhatók a műben, szinte az egész zenetörténetet felvonultatva. Németh-Nagy Johanna hangsúlyozta: a félórás vígopera kiváló lehet azok számára, akik ismerkednek az opera műfajával, mert minden megtalálható benne, ami szép a zsánerben, azonban mindez befogadható és kellően könnyed formában.

A Hattyú és az A telefon avagy a szerelmi háromszög premierjét szombat este 19 órakor tartják a Kelemen László Kamaraszínházban.