Kétnapos régészkonferenciát tartottak Kalocsán

Lantos Andrea, a múzeum régésze a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Magyar Géniusz Programjának pályázati támogatásából szervezte meg az előadás-sorozatot és az azt megelőző tudományos munkát. Mint mondta, a projekt részeként középkori falvak terepbejárásos kutatására kerülhetett sor, a Sárköz területén. Ásatásokra szintén alkalmuk nyílt, például Homokmégy mellett, ahol egy középkori templomot és temetőt tártak fel, míg Miskén egy kora újkori harang töredékei után nyomoztak. A szakember hangsúlyozta: az NKA segítségével zajló program ötalkalmas előadás-sorozata e héten zárul, a dunapataji református templomról szóló prezentációval. A konferencia viszont – a többi előadástól eltérően – inkább szakmai jellegű volt, és „A középkor kutatásának újabb eredményei Bács-Kiskun megyében” címmel lényegében a Sárközben elért eredményeket ágyazza bele a korszak tudományos hátterébe.

– Szakmai szempontból elég fontos és nívós, sőt, mondhatjuk, hogy országos lett a rendezvényünk, hiszen elég neves előadók jelentek meg, nem csak Bács-Kiskun megyéből, például kecskeméti és bajai múzeumokból, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, az ELTÉ-ről vagy éppen a Magyar Tudományos Akadémiáról – sorolta kérdésünkre a régész. – Főleg középkori települések, egyházi épületek kutatásával foglalkoztunk, de művészettörténeti előadást is hallhattunk – idézte fel.

Erre a kiadványra ugyancsak a NAK pályázatán nyertek forrást.

Romsics Imre múzeumigazgató, a konferencia második napjának szekcióelnöke lapunk kérdésére elmondta: a pályázat, amiből a kutatást, az előadást és a kötetet is megvalósítják, hatalmas jelentőséggel bír. Azt a nyolc millió forintot, amit a kutatásra kaptak, nagyon nagy lehetőségnek nevezte, hiszen emberemlékezet óta ez az első alkalom, hogy a Viski Károly Múzeum régésze ekkora volumenű munkát hajthatott végre. Lantos Andrea munkáját méltatva elmondta, hogy a szakember sok templomkutatáson van túl, így a konferenciára érkezett több tucatnyi régész kollégával kölcsönösen segítik egymás eredményeinek kiteljesedését.

– Azért nagy dolog számunkra ennek a rendezvénynek a megszervezése, mert egyszerre itt volt a szakma alfája és omegája: kiváló képességű egyetemi hallgatók tartottak meglepően jó és összeszedett előadásokat, de volt 80 év feletti szaktekintélyünk is – emelte ki Romsics Imre. – A nagy öregjeink hatalmas tudásbázisokat építettek fel, míg a fiataljainknak remek nyelvtudásuk és nagy mozgásterük van, így európai kultúrkincshez tudják hozzákötni a Kárpát-medence régészeti leleteit. A különböző generációk közös munkája komoly eredményeket tud hozni, ezért a zárszóban is azt kértem a résztvevőktől, hogy a fiatalok őrizzék meg a bennük lévő lendületet, de visszafelé is olvassanak, az idősek pedig támogassák őket és használják fel az eredményeiket – mondta.