2022.11.20. 13:52
Mérföldkőhöz érkezett a Viski Károly Múzeum új régészeti előadás-sorozata
Csuvár-Andrási Réka tartott előadást a napokban, aki a kutatásokat végző Bajai Türr István Múzeum újonnan nyílt, 600 négyzetméteres állandó tárlatát mutatta be és mesélt a Bajai járásban az utóbbi években zajlott ásatások honfoglalás kori leleteiről is.
Honfoglalás kori régészeti eredmények a Viski Károly Múzeum előadásán
Fotó: Gábor János
Amint arról korábban a baon.hu is beszámolt, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott „Középkori falvak és templomok kutatása a kalocsai Sárköz keleti felében” című pályázat lehetőséget adott egy hatállomásos előadás-sorozat megszervezésére is. A Viski Károly Múzeum október első felében kezdte a programot, a vidék honfoglalás kori benépesedéséről szóló régészeti eredmények bemutatásával (Romsics Imre), míg a folytatásban az egykori Solt vármegye középkori településhálózatáról (Pánya István), illetve az pogány népcsoportok fokozatos megkeresztelkedéséről (Pap Evelin) volt szó.
A napokban újabb programra várták az érdeklődőket, és ezúttal is vendégelőadót fogadtak, Csuvár-Andrási Réka személyében. A régész először a kutatásokat végző Bajai Türr István Múzeum újonnan nyílt, 600 négyzetméteres állandó tárlatát mutatta be – ugyanis a témába vágó leletegyüttes egy részéből itt nyitottak kiállítást –, majd Földöntúli gazdagság címmel a Bajai járásban az utóbbi években zajlott ásatások honfoglalás kori leletei alapján vázolta a legfrissebb tudományos eredményeket.
Elárulta: a Nemesnádudvar, Külbogyiszló és a valamikori Túzok-hát övezte területen, illetve a Madaras mellett feltárt 10. századi temető megismerését nagyban köszönhetik Kőhegyi Mihály néhai múzeumigazgatónak, aki évtizedekig dolgozott a bajai intézmény élén.
Csuvár-Andrási Réka rámutatott: a temetkezési helyeken nagyon különböző társadalmi rangban élt személyek földi maradványait és kegytárgyait találták meg. A leglátványosabb eszközök között szíjelosztó karikák, vagy éppen az Észak-Bácskában igazi ritkaságnak számító rozettás lószerszámok bukkantak elő a földből. Érdekességképpen hozzátette: a helyenként tényleg földön túli gazdagságra utaló temetkezési helyek nem egyszer homokbányák munkálatai során kerültek felszínre. Így történt annak a három férfinek, két nőnek és egy gyermeknek a nyugat-keleti tájolású sírja kapcsán is, amit Madaras mellett találtak. Kettejük nyughelye adta az előadás címét, hiszen a halott mellett finom kidolgozású, drága eszközöket, valamint lómaradványokat is találtak, ami a lovas temetkezés honfoglalás kori sajátja: többnyire az állat koponyája és négy lábszára került az egykori gazda mellé.
A régészeti programsorozat következő eseménye egy kétnapos szakmai konferencia lesz, december 1-jén és 2-án. Ennek mindegyik előadására szabadon be lehet ülni – ajánlotta a rendezvények állandó házigazdája, Szabóné Lantos Andrea. A régész hozzátette: a szériát záró előadásra december 7-én kerítenek sort – ezt ő tartja majd, „Elfeledve, nem feledve...” címmel, és a dunapataji református templomban végzett kutatások eredményeiről fog beszámolni.