Rádi András hetvenéves alkotói munkáját mutatja be a hattyúházi tárlat

A jubileumi esemény vendégeit Abonyi Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntötte. Elmondta, Rádi Andrást ismerhetik a félegyháziak kirakatrendezőként és dekoratőrként. Számos egyesületnek tagja, a Holló László Képzőművészkör egyik alapítója, valamint a helyi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagja is egyben. A házigazda köszöntője után a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola vonós kamaraegyüttesének muzsikája alapozta meg a tárlatnyitó ünnepélyes hangulatát. Ezt követően Szabó Ildikó művésztanár mondta el gondolatait Rádi András művészetéről, a december 3-ig látogatható kiállításról. 

Ekkor vette kezdetét a máig tartó fejlődés. Bandi bácsi ugyanis ma is tanul, gyakorol, kreatív módon gondol át egy-egy beállítást, vagy a műterme magányában, vagy kint a természetben ,vagy a Holló Körben, ahol minden héten találkozhatunk vele – mondta Szabó Ildikó. 

Hozzátette, valami olyasmi történik itt, a szemünk láttára, ami kivételes. Kivételes, hogy valaki 80 éves kora fölött ilyen energiával és frissességgel meg tud újulni. A fiatalokat meghazudtoló energikus humorral osztja meg ötleteit, élettapasztalatait és emlékeit a Holló Kör csütörtöki foglalkozásain. A Holló Körnek nemcsak alapító tagja, de erős tartópillére is. Végijárta a magyar amatőr művészeti mozgalom trendjeit és grádicsait. Mindig fegyelmezetten követte a szakmai útmutatásokat. Előbb Bodor Miklósét, majd a másik alapító, Csenki Tiborét. Később Terescsényi Endre szigorú instrukciói vitték előre. Ezen időszakok a szakmai stúdiumok, tanulmányrajzok és az expresszív festői megoldások korszakai voltak, amelyben igazi fordulópontot jelentett a találkozás Holló Lászlóval, aki 1969-ben az egyik foglalkozáson órát tartott, tanácsokkal látta el az akkori fiatal és lelkes alkotókat. Köztük természetesen Rádi Andrást is. Az, hogy a kör felvette Holló László nevét, egyben azt is jelentette, hogy hitet tett a hollói stílus és módszer mellett.

Rádi András komolyan vette ezt az örökséget, melynek lényege a hitelesség és az őszinteség. 

Alföldi festő, nemcsak földrajzi értelemben, hanem stílusában is. Itt, az Alföldön, Kiskunfélegyházán született 1937-ben, és itt nőtt fel, akkor még sáros-poros utcákon, a város környéki tanyákon. Leggyakoribb festői témája a táj, melynek minden szegletét ismeri, mert otthon van benne. Módszere, a plein-air gyors ecsetkezelést kíván, hiszen gyorsan változnak a szín- és fényhatások odakint a természetben, de stílusa mégsem impresszionista. Inkább expresszionista, mint Holló Lászlóé. Érzéseket, érzelmeket fejez és vált ki.

Rádi András művei vallanak alkotójukról és immár évtizedek távlatából mesélnek és meséltetnek. A kiállított festményeket végignézve időutazásban is részesülhet a közönség, hiszen van néhány alkotás a 60-as, 70-es, 80-as évekből, de végső soron a tárlat azt hivatott megmutatni, honnan hová jutott az alkotó, és a néző képzeletére van bízva, hogy hová fejlődik még. Pár év múlva megtudjuk – zárta gondolatait Szabó Ildikó.