2022.10.30. 20:06
A Fráter-dombon gyújtottak őrtüzet Székelyföldért a halasiak
Rendhagyó helyszínen, Kiskunhalas közelében az egyik legkiemelkedőbb természeti magaslaton, a Fráter-dombon gyűltek össze vasárnap este az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület és a József Attila Irodalmi Kör tagjai, ahol őrtüzet gyújtottak a székely autonómia napján. Ilyenkor Székelyföld szerte, de Magyarországon és Felvidéken is mintegy 80 helyszínen gyújtanak őrtüzeket, gyertyákat és fáklyákat.
Vasárnap Kiskunhalason is gyújtottak őrtüzet.
Fotó: Pozsgai Ákos
A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben határozta el, hogy október utolsó napját, a Székely szabadság, a székely autonómia napjává nevezi ki. 2016-tól indult az a hagyomány, hogy őrtüzeteket gyújtottak ezen a napon, először csak Székelyföld határait világították ki és a következő években olyan nagy igény az egész Kárpáthazából, hogy nemcsak Székelyföld határait, Székelyföld szerte és Magyarországon, az anyaországban is rengeteg helyen gyújtottak őrtüzet.
– Erdélyt talán azzal a két szóval lehetne leginkább jellemezni, hogy misztikus és titokzatos. És ugyanígy ebbe a titokzatos országrészbe ezer év óta él egy szintén misztikus és titokzatos népcsoport, akik ezer év óta székelyek, ezer év óta a magyar történelemmel sodródtak és mindig hűek maradtak magyarságukhoz. Hűek maradtak a magyar királyhoz, a hagyományaikhoz.
A székelyek az őrtüzekkel nem kérnek mást, csak felhívni a világ figyelmét, hogy szeretnének szabadon élni és továbbra is megőrizni a hagyományaikat, és ehhez járulunk mi hozzá azzal, hogy ezt az őrtüzet meggyújtjuk
– emlékeztetett dr. Döme Ottó, a kiskunhalasi Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület elnöke.
A rendezvényen felolvasták a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát, amely nyomatékosítja, hogy a területi autonómia a biztonság, a béke és a jólét záloga lehetne Székelyföldön. Azt is leszögezi, hogy Székelyföld népe kitart a területi autonómia igénye mellett.
Őrtüzet gyújtottak Halason
Fotók: Pozsgai ÁkosFehér Péter, a Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány elnöke a Fráter-domb történetéről mesélt, ami jelenleg ma már csak talán mindössze egyötöde az eredeti dombnak, mert az elmúlt évtizedekben a város egy részére innen hordták be a homokot töltésnek a tómedrekbe. Az itt található homokbuckavonulat az Ócsai Tájvédelmi Körzethez tartozó Turjánostól egészen Belgrád alá, a Delibláti-homokpusztáig tartott. Ma már a természetvédelemnek nem kis feladata, hogy ezeket a homokbuckás területeket megőrizze, épp ezért jelképes, is, hogy ezen a helyen gyújtják az őrtüzet – emelte ki beszédében Fehér Péter.
A résztvevők az őrtűz lángjai mellett verseket és irodalmi művekből olvastak fel részleteket.
