Felavatták Móra Ferenc új szobrát Kiskunfélegyházán

Régi vágya teljesült a Móra Ferenc Művelődési Központ dolgozóinak és látogatóinak azzal, hogy végre az intézménybe belépve az ikonikus névadó szobrával találkozhatnak. Az alkotást – amely Rieger Tibor Kossut-díjas szobrászművész és Bozóki István kőfaragó mester keze munkáját dicséri – Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója és Balla László alpolgármester leleplezte le. Előtte azonban dr. Medgyesi Konstantin történész mondott ünnepi beszédet.

– Négy rohamát visszavertem a szobrásznak, aki azt vette a fejébe, hogy megmintáz. Hagyjon engem békét. Nem vagyok én korunk hőse, se versenyló, se diktátor, se bokszbajnok formájában. Igaz, lírai költő koromban velem is megtörtént, hogy márványnak álmodtam magam a piac közepére és az volt a talapra vésve, városunk szülötte. De már rég beláttam, hogy az ilyesminek a mi napjainkban nincs többé értelme – idézte Móra Ferenc egyik írását dr. Medgyesi Konstantin.

Majd így folytatta: Ha egy kicsit értelmezzük ezt a gondolatot, akkor azt is észrevehetjük, hogy azért elgondolkodott ezen Móra, bár kicsit szkeptikus volt abban, hogy róla szobor készüljön. Azt gondolom, hogy ez a mai szoboravató Móra hiúságának is tetszene – vélekedett a történész, aki szerint Móra Ferenc mindig megmarad a vidéki Magyarország egyik legnagyobb alkotójának és főszereplőjének. 

A vidéki értelmiség egyfajta jelképe volt. Bár többször is invitálták Budapestre, de ő mindig is megmaradt kiskunfélegyházinak és szegedinek. Ennek ellenére országos jelentőségű irodalmi szereplővé vált 

– hangsúlyozta a történész.

Kovács-Csonka Szilvia a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója, elmondta, ez a nap többszörösen is ünnep számukra. Nem csak azért, mert Móra Ferenc születésnapját ünnepeljük, hanem azért is, mert egy olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amely intézményünk életében igen nagy jelentőséggel bír. Egy olyan szobrot leleplezhetnek le, amely névadójukat, Móra Ferencet ábrázolja, és ez hatalmas megtiszteltetés számunkra – fogalmazott az igazgató. 

Felidézte azt is, hogy ezen falak közé 1959 novemberében költözött a művelődési központ, miután hosszú tárgyalásokat követően a ház visszakerült a honvédségtől a városi tanács kezébe. Ekkor nyerte vissza az épület eredeti funkcióját. Azóta a művelődési központ számos átalakításon és változáson ment keresztül, mire eljutott mai formájáig. A szoboravatással pedig régi adósságát törlesztette az intézmény.

Móra Ferenc szülőháza is megújult

Mészáros Márta a Kiskun Múzeum igazgatója elmondta, a Népi Építészeti Program keretében nyílt lehetőségük, hogy pályázzanak a Móra-ház felújítására. A pályázathoz a fenntartó önkormányzat biztosította a húszszázalékos önerőt, így ötmillió forintot fordíthattak az épület megújítására. Ebből felújították a nádtetőt, korszerűsítették a villamos hálózatot és a vályogfalat is rendbe tették. 

Az épület felújításával párhuzamosan a kiállítás is megújult. Az 1979-ben készült installációk helyett újak kerültek az emlékházba, és azok megvilágítása is korszerűbb lett.

Az épület konyhájában továbbra is Móra Ferenc édesanyjának, a kenyérsütő asszonynak állítanak emléket, bemutatva a korabeli konyha eszközeit és a kenyérsütés mozzanatait. A kisebb szobában rendezték be az édesapa szűcsműhelyét, ahol Móra Márton kaszapadját és curholó nevű bőrkikészítő szerszámát is láthatják az érdeklődők. Az úgynevezett tisztaszoba pedig továbbra is Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus, Félegyháza díszpolgára életútját mutatja be – sorolta az igazgató.