Több száz éves titokra deríthet fényt a Kalocsán bemutatott könyv

A tudományos kötet azt az ismert elméletet fejti tovább – teljesen új megközelítéssel, hogy Anonymus III. Béla korabeli, magas rangú egyházi személyiség volt. Bábel Balázs hézagpótlónak nevezte a könyvet, mondván: a tárgyalt történelmi korszakból alig maradtak fenn írásos emlékek. Emlékeztetett: abból kiindulva, hogy a szintén Árpád-­korban keletkezett Halotti beszéd és Ómagyar Mária-siralom kapcsán is az utóbbi néhány évszázad hozott áttörő felfedezéseket, nem kizárt, hogy Anonymus személyéről még csak eztán kerülnek elő minden kétséget kizáró bizonyítékok. Jelenlegi ismereteink alapján ugyanakkor Horváth Gábor munkája a legalaposabb értekezés a rejtélyes íróról. 

A történész elárulta: a professzorait hallgatva anno ő maga is elfogadta, hogy Anonymus kiléte annak ellenére megfejthetetlen, hogy egészen sokat tudunk a Gesta Hungarorumról. Az alapvetést a Pápai Gergely Egyetemen végzett tanulmányainak köszönhetően kezdte, mivel ott „új szemüveget” kapott az egyházi történelem kutatásához, majd az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatójaként még több bátorságot merített hozzá, hogy felzavarja a tudományos állóvizet. A kezdőlökést az azóta elhunyt Koszta László adta: 

a professzor kutatásai felfedték, hogy egy 1217-es pécsi oklevélben Kalán pécsi püspököt „uramként” és „atyámként” említik a kanonokok. 

A korszakhoz képest szokatlan megszólítás, illetve az, hogy az egyházi méltóságot és az ismeretlen Anonymust párhuzamba lehet állítani, magyarázatot adhat a Gesta Hungarorum máig vitatott P kezdőbetűjére, ami a legújabb kutatások szerint nem a szerző nevét, hanem annak titulusát („Pater dictus magister”, vagyis „Atyának mondott mester”) jelöli. Az Ond vezér nemzetségéből származó Kalánnak ráadásul több olyan rangja is volt, ami P-vel jelölhető, tehát az eddig talált történelmi nyomok arra mutatnak, hogy a püspök és Anonymus között legalábbis főnök-beosztott viszony volt, vagy – ha a P palliumos-t, vagyis ilyen módon „az írás művészetében jártasnak mondott mestert” jelent – akkor a két személy lényegében azonos. 

A kifejtés Horváth Gábor Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával, a Gerhardus Kiadó gondozásában megjelent könyvében található. Az izgalmas új felfedezésekhez dr. Kiss-Rigó László püspök előszót, míg Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Prokopp Mária művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész ajánlást írt. 

Kimerítő választ kaptak

Dr. Bábel Balázs érsek a magyar kultúra napja alkalmából múlt pénteken látta vendégül az Anonymus személyét – jó eséllyel – leleplező kutatót az Astriceum Érseki Múzeumban. Horváth Gábor pódium­beszélgetést vállalt a máig merésznek tartott témáról, és 12 év kutatására támaszkodva kimerítő válaszokat adott az őt kérdező dr. Kozma Gábor rektor, illetve az eredetileg történelemtanár Mák Kornél felvetéseire. Utóbbi a megyei közgyűlés jelenlegi alelnökeként mint támogató követi figyelemmel a könyv útját.