A kecskeméti költő csak tiszta magyar szavakat használ a verseiben

Papp Ferenc nem ismeretlen irodalmi és zenei körökben. Tagja a Bács-Kiskun Megyei Írók és Költők Baráti Körének, valamint az Irodalmi Kávézó Klubnak, ahol nemcsak saját verseivel, hanem megzenésített versekkel is színesíti a rendezvényeket. A zeneszerető közönség pedig elsősorban a régi Dokk együttesből ismerheti. 

Az irodalom szeretete még kisiskolásként érintette meg, köszönhetően Buda Ferenc költőnek, aki az irodalomtanára volt a régi sárga iskolában. A zene is közel áll a szívéhez, gitározik. 1975 óta foglalkozik magyar költők – Antalfy István, Buda Ferenc, Pilinszky János Devecseri Gábor, Keresztury Dezső és Garai Gábor – verseinek megzenésítésével. 

A megzenésített verseket óvodákban, általános és középiskolákban, idősek otthonaiban, egyházak rendezvényein számos alkalommal adta elő az elmúlt évtizedekben. Önálló estjein saját verseit mutatta be elsősorban. Versei rendszeresen megjelennek az országosan is elismert Nyírségi Gondolat Kulturális Magazinban, illetve ehhez kapcsolódóan a Kulimár János által szerkesztett Antológiákban. 

Munkásságát a Nyírségi Gondolatnak a Magyar Újságírók Közössége által Lant és Toll díjjal kitüntetett szerkesztősége nívódíjjal ismerte el. 

A ma már nyugdíjas előadóművész mindennapjai eseménydúsan telnek. Nagyon sokat ír, szinte nem telik el nap, hogy legalább egy verset ne vessen papírra. 

– Sok minden megihlet, szeretem a gondolataimat verssé formálni. Nagy örömömre a Nyírségi Gondolat ápolja az irodalmi értékeket, teret ad a kortárs költőknek. Évekkel ezelőtt csatlakoztam az újság csapatához, minden számban több versemet is közreadják. Az Antológiákban is helyet kapok. A napokban vehettem kézhez a 2021-es Antológiát, mely ezúttal két évet ölel fel, mivel a járvány az irodalomra is rányomta a bélyegét. 

Egyik versemet egyik barátom, a kecskeméti Kabáczy József festőművész alkotása ihlette meg, így ő is szerepel az ünnepi kiadványban 

– részletezte Papp Ferenc, akit felesége is mindenben támogat. Sőt, a technikai hátteret is biztosítja, mivel ő maga nem igazán ismeri a modern technikát, az internet világát. 

A járványhelyzet negatívan érintette az irodalmi köröket, de talán már van fény az alagút végén. 

– Ismét van irodalmi élet, ha nem is olyan aktív, mint a járvány előtt. Nagyon nagy szükség van arra, hogy mi, irodalombarátok ismét érezzük, szükség van a munkásságunkra, az értékek ápolására. Ez igaz országos és helyi szinten is. A Nyírségi Gondolat csapata a közelmúltban nyitotta meg Monokon, a Monoki Szalon elnevezésű helyet, mely a jövőben helyet ad az irodalmi összejöveteleknek, táboroknak. Kecskeméten pedig az Irodalmi Kávéház csapata maradt leginkább aktív, havonta találkozunk. 

A tervek szerint januárban az időjárás témaköre, februárban mi, a kávéházi költők kerülünk fókuszba, míg márciusban az évfordulós költőkről emlékezünk meg, Tompa Mihályról, Arany Jánosról és Vajda Jánosról 

– sorolta fel. 

Papp Ferencnek azonban nemcsak a versek és a zene a szenvedélye, hiszen a keresztrejtvények, és ezek által a régi magyar szavak kutatása is örömteli feladat számára. 

– Mindennap fejtek rejtvényeket. Különösen kedvelem azokat, melyekben régi magyar szavak szerepelnek. Ilyenkor kutatom a történetét egy-egy szónak, sőt a kort meghatározva az irodalmi hátterét is keresem. Rengeteg verseskötetem van, az adott kor költeményeiben is kutatom a régi magyar szavakat. Kíváncsi vagyok arra, hogy mekkora jelentőséggel bírt akkoriban. E kutatómunkában is példaképem Buda Ferenc költő, aki szintén sokat fordított és kutatott. 

A legtöbbször arra jutok, hogy egy-egy régi magyar szó szláv, vagy török eredetű, de vannak görög, latin, német és olasz kapcsolódások is 

– részletezte. 

Érdekesség, hogy mindezek ellenére, Papp Ferenc verseiben nem találhatók meg idegen, vagy régies eredetű szavak. 

– Törekszem arra, hogy jól érthetőek legyenek a verseim. Csak tiszta magyar szavakat használok – mondta végül Papp Ferenc.