Örök érvényű népmesét tűzött műsorára a Ciróka Bábszínház

Veres András rendszeresen visszajár rendezni a Cirókába. Miután Lengyelországban elvégezte a bábrendező szakot, első hazai munkája, A leselkedő boszorkány éppen Kecskeméten volt. Ezt követte Az éneklő királyfi, legutóbb pedig Rudyard Kipling meséiből készítette el a Hogyan lett? című előadást.

A mindentlátó királylány az ő ötlete volt, de Kiszely Ágnes igazgató is nagyon örült neki, hiszen – ahogy a rendező a próbafolyamat során a Petőfi Népének elmondta – egy lassan szinte klasszikussá nemesedő, nagyon jól játszható darabról van szó, amely például Szabadkán, Győrben és Zalaegerszegen is sikerrel futott. Veres András külön kiemelte Gimesi Dóra dramaturg érdemeit, aki bravúrosan dolgozta át a népmesét, maradéktalanul tiszteletben tartva az eredeti történetet.

Az alaphelyzet ismert: a főhős, az eladósorban lévő királylány mindent lát, ami a birodalomban történik. Kiköti, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki úgy el tud bújni, hogy ő nem találja meg. Emiatt folyamatos konfliktusban van a szüleivel, akik szeretnék, hogy lelje meg végre élete párját. Megérkezik a kiskondás, akinek a király és a királyné is drukkol, de hiába segítik, lányukon így sem tud kifogni. Kiderül azonban, hogy a királylány csak azt nem veszi észre, arról nem hajlandó tudomást venni, ami az orra előtt van: a szerelmet.

– Az előadás legfőbb üzenete, hogy akármilyen képességekkel áld meg minket a sors, sokszor az önmagunkba, a mindentudásunkba vetett túlzott hit magányossá tesz.

A legfontosabbak a nyitott, őszinte emberi kapcsolatok, nem az, hogy mindenképpen a másik fölé kerekedjünk

– mondja Veres András.

A darabban a társulat két tagja, Krucsó Júlia Rita és Lendváczky Zoltán mellett a Színház-és Filmművészeti Egyetem végzős bábszínész szakos hallgatója, Csarkó Bettina és Szekeres Máté szerepel, akik szakmai gyakorlatukat töltik a Ciróka Bábszínházban. – Nagyon jól jártunk ezzel a szereposztással. A fiatal hallgatók rendkívül szépen és kreatívan dolgoznak, abszolút terhelhetők és friss energiákat hoznak a színpadra. Jól kialakult az összhang köztük és a cirókás színészek között – vélekedik a rendező.

Az előadás látványtervezője Szűcs Edit és Árvai György, akikkel Veres András rendező már több alkalommal dolgozott együtt. A Gimesi Dóra által megteremtett szimbolikus világ az ő ábrázolásukban jelenik meg a színpadon.

– A tárgyakon keresztül történő kommunikációval kísérleteztünk, és szerintem sikerrel is jártunk. Legószerű műanyag elemekből épül fel a tér, amelyben párnákkal és nagyméretű babzsákokkal játszunk. A párna mögé el lehet bújni, össze lehet gyűrni, ki lehet simítani, mindez pedig közvetíti az érzelmeket is, többletjelentést kapnak a velük végzett mozdulatok – magyarázza Veres András. Ádám Rita és Darvas Benedek pedig olyan zenét írtak, amely nemcsak illusztrálja az előadást, hanem szerves részévé is válik.