Lebilincselő élményt kínál a Terror című darab

A Cseke Péter Kossuth-díjas színházigazgató által rendezett darab előtörténete szerint a Lufthansa Berlinből München felé tartó repülőjáratát eltéríti egy terrorista, aki a gépet a zsúfolásig megtelt müncheni stadion felé irányítja. Lars Koch vadászpilótának mindössze néhány perce marad eldönteni, hogy lelövi-e a 164 utast szállító gépet, megmentve ezzel a stadionban lévő hetvenezret, vagy sem. A nézők pedig már a zsúfolásig telt tárgyalóteremben találkoznak a vadászpilótával, akiről a darab végére el kell dönteniük, hogy bűnös-e.

– Én a vádat képviselem az állam kontra Koch ügyben, vagyis be kell bizonyítanom, hogy Lars Koch vadászpilóta a jog ellen vétett, amikor a parancsot megtagadva lelőtte az utasszállítót – mesélt szerepéről Märcz Fruzsina színésznő. – Nagyon izgalmas volt a felkészülés erre a szerepre, komoly kutatómunkát végeztem, ami kiterjedt a német jogrendtől kezdve, a bíróság összetételén át, a női ügyészek munkájáig. Utánaolvastam azoknak a dolgoknak, amik az általam játszott ügyésznőt is biztosan érdekelték volna, mint például egy repülőgép aerodinamikai tulajdonságai, a vadászpilóták munkaköre, vagy éppen a katonai hierarchia.

– Mit tudunk meg az ügyésznőről a darab során?

– Meggyőződésem, hogy a bírósági tárgyalás színház, a résztvevők ugyanúgy egy szerepben vannak, mint egy színész a színpadon. Ezért is lehetséges, hogy az ítélethirdetés után a vád és a védelem civil emberként jól elbeszélget. A munka alatt viszont teljesen mindegy, hogy civilben mit gondolnak az ügyről, vagy milyen életet élnek odahaza, amikor felveszik a talárt, akkor az a feladatuk, hogy a legjobb tudásuk és felkészültségük szerint védjék azt az álláspontot, amiért őket fizetik. Abban sem lehetünk biztosak, hogy az általam alakított ügyésznő magánemberként elítélné Lars Koch-ot, de ügyészként azért kapja a fizetését, hogy a jogszabályokat érvényesítse. A néző feladata lesz eldönteni, hogy ha valami erkölcsösnek tűnik, de törvényellenes, akkor mi a helyes döntés.

– Milyen élmény színházon kívül próbálni és játszani?

– Sem akusztikailag, sem a tér méreteit tekintve nem ezekhez az adottságokhoz szoktunk hozzá, viszont más darabokkal ellentétben ebben az előadásban túl sok mozgás nincs, tehát ilyen értelemben nincs nagy jelentősége, hogy milyen térben játszunk. Ugyanakkor a bíróság, mint helyszín, egy tárgyalásról szóló darabhoz mindenképpen ad egy plusz ízt.

– Egy fiatal, ambiciózus, kiugróan magas intelligenciával rendelkező emberről beszélünk, aki 31 éves korára már őrnagyi rangot ért el – vázolta fel karakterét Koltai-Nagy Balázs. – Kifejezetten szabálykövető, megbízható katonaként állítja a sors egy nagyon komoly dilemma elé, ahol ő végül a parancsot felülírva cselekszik, és kilövi az eltérített gépet, vállalva ezzel, hogy 164 ember gyilkosa lesz, ugyanakkor megment hetvenezret.

– Hogyan formálta meg magában Lars személyét?

– A szöveg elolvasása után megpróbáltam beleképzelni magam ennek a vadászpilótának a helyzetébe, és megindokolni magamban azokat az érveket, amiket ő felhoz a cselekedetére, így váltak bennem is hitelessé ezek a gondoltatok. Cseke Péter igazgató úr emellett elintézte, hogy ellátogassunk a Kecskeméti Repülőbázisra, ahogy szaknyelven mondják „karakterlesre”. Itt beszélgethettem egy igazi vadászpilótával, akinek ráadásul szintén őrnagy a rendfokozata, mint nekem a darabban. Megnéztem, hogyan működik egy vadászgép, és sokat meséltek nekünk a katonai életről. A karakter felépítésénél tehát van egy színészi oldal, ahol a szöveg ismeretében elmesélek egy történetet, és van maga a megformált személy karaktere (viselkedése, stílusa, magatartása), akit ilyen impulzusok alapján kellett felépítenem magamban.

– Mi a darab fő dilemmája?

– A tárgyalás során megütközik az elvi oldal, amely szerint az emberi méltóság sérthetetlen és parancs ellenében nem cselekszünk, valamint a morális oldal, ahol két rossz közül a kisebbet kell választani. A dolog súlyát az adja, hogy mindkettő érvényes tragédia. De vajon megengedheti-e magának egy pilóta, hogy önhatalmúlag döntsön? Ez az, amire a nézőknek kell egy szavazással megadni a választ, és egyben kiválasztani a történet befejezését.

– Mit szeretett leginkább a szerepében?

– A higgadtságot, ami azt az embert jellemzi, akinek meggyőződése, hogy helyesen cselekedett. Mindig van egy újabb és újabb logikus érve arra, hogy miért döntött helyesen, és ez a belső nyugalom a javára billentheti a mérleget a végén.

– Mire számít a nézők döntése kapcsán?

– Remélem, hogy mindkét végkifejlet megszületik majd az előadások során. Utánanéztem a darab statisztikáinak, és abból jól láthatóak az egyes világnézeti különbségek. Európában javarészt felmentéssel zárul a Terror című darab, míg keleten, például Japánban, ami egy sokkal szigorúbb rendszer, szinte mindig elítélik a vadászpilótát. Kíváncsian várjuk, hogy a kecskeméti közönség hogyan dönt!