Különleges leletek kerültek elő a pataji templom felújítása során

Mondhatni, évszázados vágya volt a dunapataji református egyházközségnek, hogy a település legrégebbi épülete visszakapja eredeti állapotát. Az első világháborúban a tető rézlemez borítását katonai parancsra elszállították, helyette palaborítást kapott. Az eltelt évszázad alatt mindössze kisebb javításokra futotta, a nem megfelelő fedés és karbantartás miatt mára a tetőszerkezet és a födém is olyan súlyos károkat szenvedett, hogy 2019 áprilisában a Műemlékvédelmi Hatóság életveszélyessé nyilvánította és lezáratta. A felújítás lehetőséget adott egy régészeti feltárásra is, amely jelentős leletanyagot hozott felszínre.

A dunapataji református templom egy Mátyás-korból származó gótikus templom, igazi kuriózum az Alföldön. Eredetileg római katolikus templom volt, de a reformáció elterjedésével a reformátusok vették használatba. Többszöri átépítés után kapta a mai barokk jellegét. Jelentősége az 1980-as években lezajlott műemléki vizsgálatok alapján vált köztudottá, amikor az épület néhány gótikus építészeti elemét, csúcsíves ablakát kibontották az újkori vakolat alól, s vált láthatóvá a nagyközönség számára – mondta el az előzményekről Lantos Andrea régész.

A közelmúltban kezdődött felújítások során az épület belső berendezéseit ideiglenesen kipakolták, a vakolat jó részét pedig kívül és belül egyaránt eltávolították, ez az állapot pedig lehetőséget adott a gótikus templomépület behatóbb vizsgálatára. Az Örökségvédelmi Hivatal engedélyt adott a műemlékvédelem alatt álló dunapataji reformárus templomban végzendő régészeti feltáráshoz, melyről már most elmondható, ebben a régióban egyedülállóan sikeres ásatás.

Szerencsére a falak és számos kőfaragvány is fennmaradt

A feltárást a kalocsai Viski Károly Múzeum végzi Lantos Andrea régész vezetésével, valamint a Kecskeméti Katona József Múzeumtól dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató, illetve Pánya István földrajzkutató vesz részt a munkában. Az építészeti-művészettörténeti vizsgálatokat Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója tanácsadóként segíti.

– A dunapataji református templom egy álló és használatban lévő gótikus templom, ami különlegesség a Duna–Tisza közén, hiszen ebben a régióban ilyen jó állapotban lévő középkori templom nagyon kevés maradt fönn – nyilatkozta a baon.hu-nak Buzás Gergely régész.

– Méretét és minőségét tekintve is jelentős gótikus emléke a középkori Magyarországnak. A most folyó kutatások és ásatások alapján már most világosan látszik, hogy egy Mátyás korabeli, késő gótikus, jelentős mezővárosi plébániatemplomról van szó, amit később a reformátussá lett gyülekezet vett át és alakított át a mai formájára, de szerencsére a falak és számos kőfaragvány, a szentélynek a hálóboltozata, az ablakmérművek, ha csonkán is, de fennmaradtak, így a mostani kutatások fel tudták tárni.

A föld alatt találtak egy sírboltot

Sikerült azokat a középkori részeit is megtalálni a templomnak, ami a föld alatt rejtőzött, így talán a legfontosabb eredmény annak a sírboltnak a megtalálása, ami a szentélyben, az egykori főoltár előtt helyezkedett el. Ez nyilvánvalóan az alapító családnak, a Paksi famíliának a sírboltja lehetett. Nagyon különleges és szerencsés módon ezt nem rabolták ki a későbbiekben, mert beomlott, betemetődött, és így az ottani temetkezések épségben maradtak ránk. Ezek késő középkori sírok, és valószínűleg az így temetkező nemesi családok sírjai kerültek elő. De előkerült a főoltár és az egyik mellékoltár is, amely nagyon érdekesen, egy késő gótikus oltárbaldachinnal volt ellátva, és ennek a részleteit is sikerült megtalálni. Valamint előkerült a szentségház és a hozzá vezető lépcső alapozása. Gyakorlatilag úgy tűnik, hogy kompletten az egész késő középkori templomnak az egész szerkezetét, belső berendezését és a hozzá tartozó kegyúri temetkezéseket is sikerült feltárni, ami valóban ebben a régióban egyedülállóan sikeres ásatás – összegezte Buzás Gergely.

Rengeteg értékes lelet került elő

A helyszínen, a feltárt sírok mellett, az egykori szentély helyén Lantos Andrea régész vezetett végig bennünket. Mint mondta, az eddigi eredmények biztatóak és kuriózumnak mondhatók itt, az Alföldön főleg, hiszen ilyen jellegű, objektumon belüli leletek a környéken nem kerültek elő. A korábbi évben végzett földradaros mérés alapján választották ki a feltárás helyét. A Mátyás korabeli templom eredeti bejáratánál megtalálták a korábbi szenteltvíztartót, amit valószínűleg máshonnan hoztak ide a templom építésekor és építettek be, ezt a református időkben befalazták. A régész megmutatta a déli oldalon a részben kibontott gótikus ablakok, illetve a boltívek maradványait, a sokszög záródású szentélyt, a kriptát és az előtte lévő kibontott sírokat, egy zárvasalatot és egy szintén jelentős leletet, egy gót domborított és vésett betűkkel feliratozott, latin nyelvű kőlap-töredéket – valószínűsíthetően szintén a 15. századból, hozzátéve, hogy reméli, ennek a többi darabjára is rálelnek.

– Jelentős számú, közel száz érme került elő, közülük a legkorábbi a Mátyás korából való, ami jelzi is, hogy valószínűleg a templom is ekkor épült. De a 16. és 17. századból is számos érme került elő, hiszen ez a templom folyamatosan használva volt. Nem arról van szó, hogy egy kincslelet került elő, hanem ez a számos, különböző korokból származó érme a sok évszázados használat során került ide – mondja a vezető régész.

Támogatásokból újul meg a templom

A szintén a helyszínen lévő Nagy Dávid református lelkész a templomfelújítás kapcsán elmondta, hogy az évekig holtponton rekedt felújítás most új lendületet kapott,

egyházi forrásokból és a dunapataji önkormányzat támogatásából a több mint 400 millió forintos munkák felére megvan a pénz, a födém- és tetőfelújítás lassan befejeződik.

– Ilyen mérvű felújítás száz éve nem volt ezen a különleges épületen. Nemcsak magunknak, hanem a következő generációknak építjük, hogy egy újabb évszázadra szakrális helyként szolgálhasson nekik. Bízom benne, hogy a fennmaradó pénz, mely a belső és külső felújításra még kell, Isten segítségével előteremtődik. A leletek pedig, amelyek előkerülnek, abban fognak segíteni nekünk, hogy jobban megismerjük a templom, az egyházközség és persze Dunapataj történetét is – mondta a lelkész.

Lantos Andrea végezetül még elmondta, hogy a régészeti kutatásra az anyagi forrást a múzeum biztosítja, de a helyi önkormányzat is támogatja, és sok önkéntes is dolgozik a feltáráson. A későbbiekben egy kiállítás keretében szeretnék a nagyközönségnek is bemutatni a leleteket, valamint történészek, régészek, antropológusok összefogásával egy nagyobb lélegzetű tudományos anyag készítését is tervezik. A leletek jelentőségére tekintettel a feltárás időtartamát a héten tervezett befejezéshez képest esperesi hozzájárulással három héttel meghosszabbították.