Albumban jelentek meg a Himnusz-festmények

A magyar kultúra napjára jelent meg Orgoványi Anikó bácsalmási születésű festőművész Himnusz, Szózat, Székely himnusz című képzőművészeti albuma. A kötetekből a szerző Bácsalmásra, Madarasra, Jánoshalmára, Jakabszállásra és Orgoványra személyesen vitt el számos példányt a napokban.

A művész még 2010-ben festette meg a Himnuszt, minden versszaknak egy táblaképet szentelve. A címoldallal és záróképen a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc kottájának részletével ez összesen 10 darab, egy-egy négyzetméteres táblaképet jelent.

Az alkotót kérdeztük arról, hogy mi motiválta a Himnusz képi átültetésére.

– Akkoriban megerősödtek azok a hangok, melyek azt mondták, hogy kellene egy új himnusz, mert a régi túl melankolikus és elavult. Akkor eszembe jutottak Kodály Zoltán szavai, akit ugyanezzel az indokkal kértek fel egy új himnusz megírására, és azt válaszolta: Minek? Jó ez a régi. Mélyen egyetértek ezzel, ráadásul a készítés évére esett Kölcsey és Erkel születésének kerek évfordulója is, így tisztelegtem előttük

– mondta Orgoványi Anikó.

A Himnuszt feldolgozó festmények bordó, hullámzó bársonyt idéző hátterűek, a képek közepén a magyar mandala szimbólumai kaptak helyet. A címoldalon a Szent Korona, a versszakok táblaképeinek közepén pedig jellemzően a honfoglalás kori női hajfonat­korongok ornamentikája látható, de fellelhető a Szent Korona felülnézetből, illetve az esztergomi freskó oroszlánja is.

Ezzel a Himnusz-festménysorozattal vándorkiállítás keretében járta a Kárpát-medencét, többek között a napokban meglátogatott településeken, és Kecskeméten is jártak a festmények.

Később a Szózatot is megfestette, zöld bársonyt idéző háttérrel, a középső körben az eredetmondáinkból ismert jelképek kaptak helyet. A Szózat kezdőképén a magyar címer, a verssorok közötti körökben pedig szkíta, hun, avar és magyar leletanyagok képei láthatók. A sorozat záróképe Egressy Béni kottájának egy részlete.

További különlegesség, hogy mindkét sorozatot arany betűkkel feliratozta a művész: a képeken a művek egy-egy versszaka olvasható. Ehhez a Petőfi Irodalmi Múzeumtól megkapta Kölcsey és Vörös­marty eredeti kéziratát, és megtanulta a költők írás­stílusát.

– Lenyűgöző volt a költők kézírásával leírni a gondolataikat. Felemelő és borzongató érzés, mintha fogták és vezették volna a kezemet – vallotta a művész az alkotófolyamatról.

Orgoványi Anikó harmadik nagy munkája a Székely himnusz tavalyi megfestése volt. A munkával elkészült, de a járvány miatt nem tudta még nyilvánosan bemutatni, azonban az új albumba már belekerült. A festményeken a székely fafaragás motívumait használta fel, a barna különböző árnyalataival.

Terveit illetően a művész elmondta, hogy jelenleg a régi magyar himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk című nemzeti ének képi feldolgozásán dolgozik. Ezt követően saját versét, a Magyar Bor Himnuszát szeretné megfesteni, melyben a történelmi magyar borvidékek mindegyike kapott egy versszakot, a vers pedig 2010-ben első díjat nyert egy irodalmi pályázaton.

Kézenfekvő módon adódik a kérdés, hogy az alkotó vezetékneve orgoványi származásáról árulkodik-e. Válaszában elmondta, hogy mélyebb kutatást eddig még nem végzett a családfáján. Bácsalmáson született, édesapja és apai felmenői azonban abonyi származásúak, de nem elképzelhetetlen, hogy valaha Orgoványon éltek ősei. Akárhogy is van, nagyon erősen kötik érzelmei Orgoványhoz. Többször volt kiállítása a településen, és a nagyközség számos rendezvényén is részt vett már.