Szarmata leletekre bukkantak Kiskunhalas határában

Szarmata népcsoporthoz tartozó épületeket és tárgyi emlékeket tártak fel a Kecskeméti Katona József Múzeum régész szakemberei a Kiskunhalas határában hamarosan felépülő napelempark területén. A régészek 7711 négyzetméternyi területen, összesen 685 régészeti jelenséget találtak és tártak fel a nyár közepén zajló munkálatok során – számolt be róla most a múzeum.

A feltárás harminckét munkanapja alatt előkerült többek között nyolc földbe mélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes földfelszíni épületet. Emellett a feltárt településen negyven árokra, több száz cölöphelyre és gödörre, valamint három kútra bukkantak.

– A feltárási munka során kizárólag a szarmata népcsoporthoz köthető leletanyag került elő, azonban a régészeti objektumok és a tárgyak alapján két időbeli horizont különíthető el. Az időszámításunk szerinti 2-3. századra eső első idősíkhoz köthetően – amely a kora szarmata időszak – nagy mennyiségű kézzel formált kerámia-, római festett tál-, fazék-, üvegedény- és terra sigillata töredékek kerültek elő – mondta Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum vezető régésze.

Hozzátette, hogy a leletek között előkerült kimagaslóan sok római termék aktív kereskedelmi kapcsolatra utal a birodalommal. A későbbi időhorizont a 3-4. századra esik, jellemzően U keresztmetszetű árkok feltárására került sor, amelyek piros, zöld és sárga üveggyöngyöket, egy játékkorongot, illetve változatos kerámiatöredékeket rejtettek. – A feltárás, amely a teljes építési területet lefedte, biztosította a régészeti értékek megmentését, a történelmi értékek megőrzését – emelte ki Wilhelm Gábor.

Farkas Gábor, a kutatásokat finanszírozó SolServices Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, amellett, hogy törvényi kötelezettségük, egyben szívügyük is volt a terület feltárása.

– A helyi közösség tagjaként a környezeti értékek megóvásán túl kiemelt fontosságú számunkra a térség történelmi-kulturális értékeinek megőrzése, felszínre segítése és azok épségének a hosszú távú biztosítása, hogy a jövő generációi is megismerhessék történelmük egy értékes szeletét – hangsúlyozta.

Az előkerült leletanyag elsődleges tudományos feldolgozása zajlik, amelyet követően a tárgyak helyi közösséget gazdagítják, a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban helyezik el őket.