A zenén keresztül láttatják Csontváry alkotásait a félegyházi szerzők

– Barátságunk egy szívességnek köszönhetően alakult ki négy éve. Kunszálláson szerepelt az orgoványi színtársulat. A darab hangosítója Vereb István volt. Két, zenével foglalkozó ember között a bizalom legmélyebb foka, ha az egyik kölcsönadja a másiknak a hangszerét. Egyik számomhoz Istvántól megkaptam vadonatúj elektroakusztikus gitárját – mondta el Szűts Tamás.

Vereb István az idei év elején kereste meg Szűts Tamást ötletével, miszerint készítsenek egy zenés, prózai szövegekkel színesített lemezt Csontváry Kosztka Tivadar festőművész munkásságáról, a látók és nem látók számára. Elképzelésük, hogy a muzsikán keresztül mutassák be a művész képi világát, szimbólumait. A lemez anyagát hárman készítik, a zeneszerző Vereb István, a producer Váradi Ákos, Szűts Tamás pedig a prózai rész gondozását vállalta magára.

– A munka a vége felé halad. A dupla CD-lemez zeneanyaga már elkészült, a prózai betétek rögzítése napokon belül befejeződik. A stúdiómunkák a tervek szerint még ebben a hónapban megkezdődnek. A lemez, várakozásaink szerint, januárban kerülhet kereskedelmi forgalomba – fűzte hozzá Szűts Tamás. A lemezen huszonnyolc szám szerepel, a tételek a bemutatott képek címét kapták. A hitelesség kedvéért Csontváry Kosztka Tivadar naplójából válogattak szemelvényeket a szerzők, melyek egyes szám első személyben hangzanak el.

– Csontváryban az a csodálatos, hogy egyik képe sugallja a másikat. Aki elkezdi hallgatni a zenét, nézni a képet, az automatikusan továbblép. Felidézi, összeköti az egymáshoz kapcsolódó szimbólumokat. A szöveg anyaga tematikusan épül fel, elsőként az életrajzi adatok hangzanak el, majd apró szemelvényekkel érzékeltetjük a művész hitvallását. A hallgató megismerheti azt is, hogy miként élte mindennapjait a sikeres gyógyszerész és a befelé forduló, esetenként önmagát sanyargató alkotó – fogalmazott Szűts Tamás.

Magyar kortársai nem értették meg

Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész. Okleveles gyógyszerész, jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Festészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a Napút-festők közé sorolta. Talán a legismertebb festménye a Magányos cédrus, aminek címét azonban az utókor adta.

A dupla CD-lemez zeneanyaga már elkészült, belehallgatni itt lehet:

[audio mp3="https://www.baon.hu/wp-content/uploads/2020/11/5170481csontvary.mp3"][/audio]