Újra színpadra álltak a Jakabi Kultúrműhely amatőr színjátszói

A közönség vasárnap már másodszor láthatta színpadon a Jakabi Kultúrműhely társulatát. Először júniusban a Trianon 100 című darabbal, most pedig a Ludas Matyival léptek fel – írtuk meg korábban.

– Nagyon izgatottan készültünk új darabunk bemutatására. Egész nyáron próbáltunk rendezőnkkel, az Orgoványról átjáró Gellértné Etelkával. Többszörösen is hálásak vagyunk neki, hiszen mindig tartotta bennünket a lelket, még akkor is, amikor mi kicsit már leeresztettünk – mesélte Csorbáné Sipos Mária, az önkormányzat közösségszervezője, a kultúrműhely vezetője.

A darabban harmincan szerepelnek, valamennyien helyiek, az élet minden területéről. Van közöttük például pénzügyi, egészségügyi területen dolgozó, köztisztviselő, diák, több óvodapedagógus és nyugdíjas is. Szabó György Róbert polgármester is elvállalt egy kisebb szerepet, ezzel is jelezve, az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a településen erősödjön a kulturális élet, bővüljön a közösségi programok köre.

– A színészeinket mi magunk választottuk ki. Nem volt casting, meghallgatás, egyszerűen meghívásos alapon történt a szereposztás. Mi itt, Jakabon jól ismerjük egymást, kis közösség vagyunk, tudjuk, kiben milyen színi tehetség rejlik. Akit kigondoltunk a szerepre, megkérdeztük, vállalja-e. A legtöbben azonnal igent mondtak – tette hozzá Csorbáné Sipos Mária.

A forgatókönyv Gellértné Etelka orgoványi drámapedagógus és lánya, Gellért Emőke közös munkája. Kéri Ferenc népiszínjáték- adaptációja alapján írták meg a színművet, Fazekas Mihály eredeti Ludas Matyija így tökéletesen illeszthető volt a jakabi környezetbe. Emőke végezte a dramaturgi munkát, párbeszédeket és verses betéteket írt a jelenetek közé, s egyben ő volt a darab társrendezője.

A Jakabi Kultúrműhely szegényszínházként működik, így a népi színjáték költségvetése nagyon alacsony volt.

– A magunk pénztárcájából gazdálkodtunk, így díszletre nem költöttünk, megoldottuk egyszerűbb formában. A ruhákat magunk készítettük. Ez utóbbiban kettős segítséget is kaptunk, melyekért nagyon hálásak voltunk. Egyrészt a főszereplő Ludas Matyi népi ruháit az önkormányzatnál dolgozó Gál Katalin varrta meg ingyenesen. Másrészt az önkormányzat biztosította számunkra az elmúlt években, évtizedekben készült népviseletes és korhű ruháit, melyet korábbi rendezvényeikre, szüreti mulatságokra, néptánc­tanfo­lyamokra készítettek – részletezte a kultúrműhely vezetője.

A darabban a népi kultúrát a zene és a tánc is megidézte. A társulatot zenészek egészítették ki. A helyi citerások mellett a bócsai Boróka Citera Kör színvonalas játéka emelte a darab színvonalát. Ezenkívül a néptánc is fontos szerepet kapott, a táncokat a jakabi Schaáf Gábor képzett táncos tanította be.

A darab premierjét vasárnap tartották meg. Kétszer léptek színpadra a társulat tagjai, először a családtagoknak, rokonoknak, másodszor a nagyközönségnek játszottak. A közönség mind a két alkalommal nagy tapssal fejezte ki tetszését és elismerését.

– Célunk, hogy olyan darabokat adjunk elő, mellyel minden korosztályt meg tudunk szólítani. A jövőben is erre törekszünk. Nem titkolt célunk, hogy a már kész darabjainkat más településeken is bemutassuk. Már kaptunk meghívást Szankra és Bócsára – mondta Csorbáné Sipos Mária.

Közös ötlet volt a kultúrműhely

A Jakabi Kultúrműhely ötlete januárban született meg. Szabó György Róbert polgármester és Csorbáné Sipos Mária közösségszervező alapította meg a műhelyt, azzal a céllal, hogy az áprilisban átadandó megújult művelődési ház avatóünnepségét egy színdarabbal tegyék emlékezetessé. Annak szerettek volna emléket állítani, hogy az 1959-ben épült intézmény 61 évvel ezelőtti átadási ünnepségén az akkori színjátszók léptek színpadra. Most tavasszal a betanult Szendrei Júlia című darabot végül a járvány miatt már nem tudták bemutatni.