A hajósi reneszánsz műhely méltó otthont ad a művészeteknek

Az I. Hajósi Képzőművészeti Tábor során született művek legjavát 1978. október 9-én láthatta a közönség. A kiállítást Boza József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Járási Bizottságának első titkára nyitotta meg a helyi művelődési házban. A történelmi eseményt őrző meghívó kinyomtatása óta sok minden megváltozott az országban, de a művésztelep azóta is évről évre benépesül.

A regulák nélküli táborban folyamatos a generációváltás, ám az egykori alapítók közül is akadnak még visszatérők. A tábor szellemisége viszont nem változott az idők során, továbbra sincs kötelező téma, nincsenek kötöttségek, mindenki a saját kedvére, saját időbeosztása szerint alkothat. Hajós titka mindössze ennyi és emiatt töretlen a népszerűsége, hiszen ezúttal is negyvennél többen töltöttek ott hosszabb-rövidebb időt.

A nemrégiben felújított művelődési ház – amely már Albrecht Dürer festőművész nevét viseli – idén újra fontos szerepet töltött be az alkotótábor életében, ott volt a műhely, ahol közel két héten keresztül készültek a művek. – Az idei év úgy alakult, hogy az iskolába nem mehettek az alkotók, így új helyszínt kellett keresni. Két alkalmas helyet találtam, a plébánia melletti hittantermet és a művelődési házat, ahol már tizenhárom éve nem jártam, de az egykori munkahelyem úgy megváltozott, hogy mindenki büszke lehet rá. Nos, két alkotóhely közül lehetett választani, de senki sem akart menni a hittanterembe. Mindenki a művelődési házban akart dolgozni, kis zugban, nagy zugban azért, hogy együtt legyenek. Valahol igazolva engem, hogy szép dolog ez a „skype-olt világ”, de az emberek szeretnek együtt lenni, szeretnének esetenként együtt lenni és örömmel vannak együtt. Amikor elkezdtem ennek az egésznek a szervezését, arra gondoltam: Istenem, el tudnak-e jönni a művészek ebben a megváltozott szituációban? Örömömre majdnem mindenki eljött – mondta el Alföldi Albert, a hajósi alkotótábor létrehozója a múlt pénteki táborzárón a Borok és Művészetek Házában, ahol kiállítás nyílt az alkotásokból.

A most született művek kapcsán többször is elhangzott a szakértői vélemény, hogy „nagyon erős anyag” jött össze az ifjabb Alföldi Albert emlékére ajánlott képzőművészeti táborban.

Tizenhárom művész volt az alapító

A Hosszúhegyi Állami Gazdaság anyagi támogatásával, a Bajai Tanítóképző Főiskola művészeti irányításával és a hajósi művelődési ház szervezésében 1978. július 9–23. között rendezték meg az első képzőművészeti alkotótábort az akkori nagyközségben. A táborban huszonheten vettek részt. A tizennégy főiskolai hallgató mellett az alapító művészek: Horváth Attila (Tass), Kiss Ernő (Hajós), Kiss István (Kalocsa), Kovács László (Baja). T. Lándori Angéla (Miske), Paizs Éva (Kiskunmajsa), Rendes Béláné (Baja), Skriba Pál (Somorja), Schnúr József (Kalocsa), Szalontai György (Tataháza), Tóth Menyhért (Miske), Vinczellér Imre (Kalocsa), Weinträger Adolf (Baja).