2020.07.04. 07:00
A megkerült cirkáló volt az első önálló képregénye
Három képregényét mutatta be a minap Halasi Éva a kerekegyházi Szecsődi Udvarház Alkotók és Előadók Klubja nyitórendezvényén. A grafikus a könyvei mellett festményeiből is bemutatott néhányat a zenés irodalmi délután közönségének.
Halasi Éva a Füles újságnak rajzolt képregényeket, de a Magyar népmesék alkotásában is részt vett
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Mediaworks
A megyeszékhelyen élő Halasi Éva már gyermekkorában is nagyon sokat rajzolt, mi több, meséket illusztrált. Füzeteit királyfik, királylányok, boszorkák népesítették be. Később karikatúrákat, vázlatokat készített, majd megpróbálkozott a portré- és a képregényrajzolással is.
– Első nagyobb volumenű munkám a középiskolás koromban rajzolt Karl May: Winnetou című színes képregényem volt, de akkoriban még kísérletezgettem a technikákkal. Nyomdai megjelenésre még alkalmatlan volt. Húszévesen mentem férjhez egy dél-amerikai fiúhoz, és Bolíviába költöztem, ahol műszaki rajzolóként dolgoztam. Miután hazajöttem, a Füles hetilap külső munkatársaként kaptam megbízásokat – mesélt pályájának kezdetéről Halasi Éva.
A határozott és önbizalommal teli fiatal nőt az akkor már közismert képregényíró, Cs. Horváth Tibor fogadta. A próbarajzolás remekül sikerült, így Éva kapott apróbb munkákat. Illusztrációkat és karikatúrákat a Képes Nyelvmester című folyóiratba, mozireklámokat a Magyar Nemzetnek, majd a Fülesbe két képregényt rajzolt.
– Cs. Horváth Tibor felkért, hogy rajzoljam át A4-es méretre Korcsmáros Pál korábban más méretarányban – a Lobogó ifjúsági lapban – már megrajzolt képregényét, az Elveszett cirkálót. Ezt követte az első önálló munkám: Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló. Ez 1983-ban jelent meg sorozatban a Fülesben. A képregényrajzolás ekkorra már nem elégített ki, így a Pannónia Filmstúdióban helyezkedtem el. Az ott töltött közel hét esztendő alatt számtalan filmben dolgoztam, többek között Dargay Attila „Szaffi”-jában, Richly Zsolt „Háry János”-ában, a Magyar népmesékben és a Vízipók-csodapókban. A Magyar történelmi mondák-sorozatban már animátorként dolgozhattam – emlékezett vissza az alkotó.
Halasi Éva a rendszerváltás éveiben hagyta ott munkahelyét. Később még egy nemzetközi filmes cégnél is elhelyezkedett, de ezt követően végleg abbahagyta a rajzfilmezést. Sokfajta tevékenységet kipróbált. Volt könyvesbolti eladó, nyomdai grafikus, műszaki rajzoló, míg végül vállalkozóként találta meg a számítását. Képeket festett, játékokat varrt, foglalkozásokat tartott gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Később teológiát tanult és hitoktató lett. A rajzolással sem hagyott fel, az egyház számára képregény formában dolgozott fel bibliai történeteket. Tizenegy évig dolgozott az Angolkisasszonyok Intézetében.
– A munka mellett sem tettem le a ceruzát. Kovács István József, a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köre elnöke felkérésének elege téve szerkesztettem és illusztráltam könyveket. Elsősorban mese- és versesköteteket színesítettem képeimmel. Az Angolkisasszonyok Intézetének megszűnése táján Spanyolországba utaztam, szemlélve, milyen lehetőségeket nyújthat az az ország egy külföldinek. Megfigyeltem, hogy ott is nehéz munkát találni, és a bérek sem magasabbak. Hazatérve lehetőségem adódott kitanulni egy új szakmát, a kiadványszerkesztést. Művészbarátaim meghívására tavaly ellátogattam a Budapesti Képregény Fesztiválra. Ott találkoztam Kiss Ferenccel, a Magyar Képregénytörténeti Egyesület elnökével, aki javasolta, hogy újítsuk fel képregényeimet, és jelentessük meg – mondta el Halasi Éva.
Az ötlet nem sikkadt el. „Az elveszett cirkáló” és a „Megkerült cirkáló” egyetlen színes kötetben, a „XYL, a hálátlan idegen” pedig most tavasszal – éppen a karantén idején – ment le sorozatban a Fülesben. A képregényeket elsők között láthatták a Szecsődi Udvarház Alkotók és Előadók Klubjának tagjai.
– A közelmúltban újabb felkérést kaptam, hogy rajzoljak képregényt. Nemet mondtam, mert egyelőre pihenni szeretnék. Nyugdíjasként és nagymamaként inkább a családomnak szeretnék több időt szentelni. Ezenkívül elég nehéz azonosulni a mai trenddel. Hatalmas az értékzavar. A figurák félelmetesek, elvontak, a karakterek nehezen értelmezhetőek, könnyen összekeverhető a jó és a rossz képi fogalma.
Festményeit is bemutatta
Halasi Éva a festészettel késő felnőttkorában kezdett el foglalkozni. Eleinte színes ceruzával, majd pasztellkrétával dolgozott, de kipróbálta az akvarellt, az akrilt és az olajat is. A lakása tele van már képekkel. Alkotásait sok helyen bemutatta, ám önálló kiállítása ez idáig nem volt, de mint mondta, a jövőben talán még ez is meg fog valósulni.