Huszárok sírjait tárták fel Tiszaalpár határában

A Bács-Kiskun és Csongrád megye határában, Tiszaújfalun eltemetett katonák sírjára a Csongrádon élő Révész József hívta fel a Hadisírgondozó Igazgatóság figyelmét – nyilatkozta hírportálunknak Czidor Dániel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztályának főelőadója. Elmondta, az előkutatások és engedélyeztetések után a napokban végezték el a sírok feltárását. A három huszár csontmaradványai mellett ruházatot, övcsatokat, gombokat, csizmát, illetve egy páncéltörő fegyvert is találtak. Ez utóbbiról a tűzszerészeket is értesítették, akik harminc napon belül mentesítik a területet. Czidor Dániel azt is elmondta, a feltárás előtt a terület tulajdonosától megtudták, hogy egy közeli tanyánál szovjet katonák végezték ki a huszárokat. A tanya a keresztapjáé volt, aki az éj leple alatt temette el a meggyilkolt katonákat valószínűleg 1944 októberében, a sírhelyet keresztekkel jelölte meg és a család folyamatosan gondozta azokat.

Czidor Dánieltől azt is megtudtuk, hogy legtöbbször véletlenül, építkezéseken találnak katonamaradványokat, a tiszaalpári esethez hasonló állampolgári bejelentés ritkán fordul elő. A harmadik eset, amikor saját kutatásaik alapján végeznek feltárásokat.

– A II. világháborút követően keletkezett, az 1948-as vármegyei, jegyzői jelentések alapján tudtuk, hogy Tiszaalpáron több katonai sírnak is lennie kell, főleg a temetőben, ugyanakkor a jelentés egykori tanyákhoz közeli helyszíneket is megjelölt. A három huszár valószínűleg az első huszárezredben szolgált, mivel azonban az azonosítási jegytokok nem kerültek elő, a katonák beazonosítása még folyamatban van – részletezte a szakember. Hozzátette, a huszárok exhumálása óta több megkeresést is kaptak, egy család feltételezi, hogy az egyik katona a hozzátartozójuk lehet, ennek a bizonyítása azonban elég hosszadalmas folyamat.

Czidor Dániel arról is beszámolt, hogy évente közel kétszáz katonát exhumálnak, ezek nagy része a német haderőhöz tartozott, de van köztük mintegy nyolcvan magyar katona is. Azt is elmondta, hogy a Magyar Királyi Honvédség állományából még több mint ötvenezer katonát keresnek. Nehezíti a felkutatásukat, hogy azóta már valószínűleg építettek a jelöletlen sírokra.

A templomot védték a huszárok

A Magyar Királyi Honvédség 1944 őszén százhúsz katonát küldött Bács-Kiskun és Csongrád megye határába, Tiszaújfalu (a mai Tiszaalpár részét képezi) és Bokros (ma Csongrád-Bokros) közé, ahol összecsaptak az oroszokkal, hogy megvédjék az egy évvel korábban felszentelt tiszaújfalui Jézus Szíve-zárdatemplomot, ami egyébként ma is áll, és a Szent Benedek Leányai Társaság használja. A most kihantolt három huszár is nagy valószínűséggel a templomot védő katonák közé tartozott.