A gésák földjére kalauzolta el a megyei könyvtár közönségét

Japán volt a témája a legutóbbi alkalommal a kecskeméti Katona József Könyvtár Utazók a könyvtárban című turisztikai előadás-sorozatának. Az előadó, Gruber László, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium földrajz–történelem tanára, világutazó 2005-ben egy japán alapítvány által meghirdetett pályázat útján jutott el a felkelő nap országába, ahol egy 66 fős nemzetközi csapat tagjaként két hetet töltött. Előadásában személyes élményeit, tapasztalatait osztotta meg népes közönségével.

A Frankfurt–Tokió közötti, 12 órás repülőút és nyolcórás időeltolódás után a fővárosban landolva a lelkes csapat rögvest belevetette magát a város forgatagába.

– Tokió a statisztikák szerint a körülbelül harmincmillió lakosával jelenleg bolygónk legnépesebb városa. A belvárosban még 8-10 emeletes épületek állnak, melyek helyét a külváros felé haladva hatalmas felhőkarcolók veszik át – mondta, majd hozzátette: Japán a világ egyik földrengések által leginkább veszélyeztetett területe, ezért speciális technikákat alkalmaznak az építkezések során.

– A toronyházak alsó részén hatalmas súlyokat helyeznek el, amelyek stabilizálják a ház kilengését földrengés esetén – magyarázta.

Bár a felhőkarcolók jó megoldást jelentenek a hatalmas népességszámra, azonban azok miatt az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott a nyáron elhalálozó idősek száma a városban.

– A toronyházak miatt megszűnt az öböl szellőzése, egyszerűen megáll a levegő. Nyáron 90–100 százalék a relatív páratartalom – közölte.

Az előadó elmondása alapján a tokiói forgalom óriási, az utak több szinten haladnak egymás fölött és alatt a városban, legfelül pedig a gyorsvasút közlekedik. A tengernyi közlekedő ellenére azonban a japánok soha nem késnek.

– 11 óra 26 percre kellett visszaérnünk a buszhoz, ahol közölték, hogy a következő úti célunkhoz 11 óra 52 perckor érkezünk. Hihetetlennek tűnt számomra, de másodpercre pontosan odaértünk – mondta, majd hozzátette: a 300 kilométer/órával közlekedő szuper­expressz-vonatok is évente átlagosan, összesen mindössze 2–5 percet késnek.

A kaland egyik következő állomása Hirosima volt, mely, elmondása alapján, igen megrendítő élményt jelentett a csapat minden tagja számára.

– A mai napig nem tudják pontosan, hogy hány áldozatot követelt az 1945-ben Hirosimára dobott atombomba. Az biztos, hogy 70-80 ezer ember azonnal meghalt, a bomba következményei pedig minimum további 150 ezer életet vettek el – mondta, majd hozzátette: mementóként a támadásban egyedüliként fennmaradt épületrom, az úgynevezett Atombomba-dóm, valamint egy japán kislány, Szadako szobra emlékeztet mindenkit a tragédiára. A kislány az atomtámadás következtében vérrákot kapott. Egy japán hagyomány szerint, ha sikerült volna ezer darumadarat hajtogatnia, mely a béke, a szeretet és a szerencse jelképe, meggyógyult volna. A kislány több száz origami madarat készített, ám betegsége idő előtt legyőzte.

Gruber László Kiotóban, Japán egykori fővárosában álgésákkal is találkozott.

– Kiotóban körülbelül 1500 buddhista szentély található. Azonban a város nemcsak a buddhizmus, hanem a gésák hazája is. Mi napközben csupán álgésákkal találkoztunk, ugyanis az igazi gésák csak éjszaka, és korántsem az utcán, hanem otthon, kizárólag beajánlással dolgoznak – mondta, majd hangsúlyozta: a gésák nem prostituáltak.

– Iskolákban tanulják a zene, a tánc, a felolvasás, a szavalás, a Japánban hagyományos teaszertartás és persze a szexualitás művészetét. Hatalmas csata folyik közöttük, hogy ki kerülhet be. Nagyon sok lány öngyilkos lesz, mert nem jut be gésaiskolába – magyarázta, majd elmondta, a hagyományos japán forró fürdőt, az onszent is ki­próbálta.

– Többféle változata van. A legmelegebb, mikor 70 Celsius-fokos vizet engednek az emberre, miközben az ujjbegyét sem mozdíthatja, mert megégeti. Azt nem mertem bevállalni, viszont az 50 fokosat kipróbáltam. Hatalmas élmény – fejtette ki, majd nevetve hozzátette: a száz kilogramm feletti, szőrrel borított, magyar férfitestek látványa nem kis csodálkozást váltott ki a szőrzet nélküli, már-már betegesen sovány japán férfiak körében.

Érdekességként emelte ki továbbá a japán sajátosságokkal kapcsolatban, hogy nemzeti viráguk a krizantém, nem használnak papír zsebkendőt, és nem okoz számukra gondot az elhízás.

– A japánok mindent megesznek, ami kijön a tengerből. Nagyon egészségesen táplálkoznak. Két héten keresztül folyamatosan ettem, de hazaérve négy kilóval kevesebb voltam. Nem véletlen, hogy Japánban nincs kövér ember, illetve, hogy az átlagéletkor 90 év körül van – mondta.

Gruber László a Japánban töltött két hét során a világ legnagyobb halpiacát, a Cukidzsit is bebarangolta. Legfőbb érdekességként a piacon zajló licitálást említette. – Kiáll egy rikkancs egy hokedlire, és elkezdi kiabálni az árat. Ám náluk éppen fordítva zajlik az alku, ugyanis a licit fentről megy lefelé – mondta el az előadó.