Kiváló íjász a hivatásos íjkészítő mester

Szalma József solti íjkészítő mester tíz évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a hagyományos magyar íjak készítésével. Beleásta magát annak tudományába, majd a megszerzett ismertek birtokában először természetes anyagokból, később műgyantából kezdett íjakat gyártani. Emellett a Magyar Íjász Szövetség Történelmi Íjász Szakágának versenyein is megmérette magát.

– Először a gyerekekkel íjászkodtunk itthon, mogyorófából készített, úgynevezett botíjakkal. Ez késztetett arra, hogy utánanézzek a tradicionális magyar íjak elkészítésének. Az anyaghasználatban segítséget jelentettek az asztalosként szerzett szakmai tapasztalataim. Ekkortájt kaptam meghívást egy dunaföldvári történelmi íjászversenyre, amit meg is nyertem. A versenyzés és az íjkészítés az életem része lett – emlékezett vissza a kezdetekre Szalma József.

Az első évben mindössze öt íjat készített, majd a következő évben már ötven darabot gyártott. Autodidakta módon, segítség nélkül, sokszoros próbálkozás után, saját tapasztalatai alapján jutott el addig, hogy ma már négy típusú íjat készít, a sportág művelőinek legnagyobb örömére és megelégedésére. Ezek a magyar formájú, az asszír típusú és két fantázianevű, a párduc és a kobraíj.

Szalma József igyekszik a versenyeken szerzett ismereteit is felhasználni az íjak elkészítésénél. Elmondása szerint személyre szabottan, figyelembe véve az életkort, a fizikumot, készíti el egyedi tervezésű íjait.

Szalma József nemcsak elkészíti, hanem folyamatosan teszteli is mestermunkáit. Rendszeresen részt veszt a Magyar Íjász Szövetség Történelmi Íjász Szakágának versenyein több solti sporttársával együtt. Műhelyéből került ki nemrégiben az az íj is, amit Ausztriában, Jedenspeigen múzeumában a morvamezei csata emlékére megrendezett kiállításon a kun íjászok emlékét jeleníti meg. Az íj elkészítésére Mester Sándor kiskunhalasi helytörténész kérte fel, munkájához a kunszentmiklósi Vass Gergőtől, az Iloncsuk Szabadcsapat Egyesület vezetőjétől kapott szakértő segítséget, és alkotta meg legjobb tudása szerint a kun íjászok által használt fegyver másolatát. A fegyver ma már a jedenspeigeni múzeum gyűjteményét gazdagítja.

– Már csak a mesteríjász cím hiányzik a trófeák sorából. Két minősítő versenyen már túl vagyok, amennyiben a legnagyobb kihívást tartogató szabadtéri távlövészet is sikerrel zárul, akkor ezt a címet is rövidesen magaménak tudhatom – vázolta célkitűzését Szalma József íjkészítő mester.

Kiváló alapanyagra van szükség

Az igazi tradicionális íjak fából és szaruból készülnek, a lövésnél fa nyílvesszőt használnak. A nyíl röpte lassú és méltóságteljes. A modern tradicionális-szerű íjak alapanyaga szintén fa, de a karok gyorsítására és az íjak tartósabbá tétele érdekében modern anyagokkal vonják be. Ilyen a műgyanta, az üvegszál. Ezek az íjak már gyorsabbak, dinamikusabbak mint az elődeik. A tradicionális íjaknál nem lehet használni semmilyen célzást elősegítő kiegészítőt, éppen ezért ezekkel az íjakkal a legnagyobb kihívás pontosan lőni.