A kislány utolsó kérése az volt, hogy anyukája legyen boldog

Új, háromalkalmas előadás-sorozatot indított a nagykőrösi Szabó Károly Városi Könyvtár Üzenetek a könyvtárban címmel szerdán. Az estek házigazdája, Juhász Nándor, az Arany János Kulturális Központ igazgatóhelyettese első alkalommal Lippai Marianna motivációs trénerrel beszélgetett.

Az est során az előadó leplezetlen őszinteséggel osztotta meg közönségével kilenc évvel ezelőtt átélt tragédiáját. 1997-ben született kislányánál, Dominikánál ugyanis négy és féléves korában gyógyíthatatlan, genetikai betegséget diagnosztizáltak az orvosok.

– A lányom a saját lábán járt, biciklizett, táncolt, bölcsibe és oviba jártunk. 2002-ben tudtuk meg, hogy gyógyíthatatlan, mozgásszervi betegsége van, illetve hogy mi lesz ennek a végkimenetele. Babakocsiba, tolókocsiba került, lefogyott, és 2010-ben, 13 éves korában teljesen el kellett engednem a kezét – mondta Lippai Marianna, aki hozzátette: a diagnózist követő három évben képtelen volt elfogadni, hogy kislányát nem lehet meggyógyítani. Remélt, küzdött, minden apró lehetőségbe belekapaszkodott, hogy találjon valakit, valamit, aki vagy ami képes legyőzni a betegséget. Majd Dominika nyolcéves korában valami megváltozott benne.

– Mikor reggel felkeltem, és ültem az ágy szélén, azért imádkoztam, hogy csak még ma halljam a hangját, és annyira hálás voltam, mikor meghallottam: „anya”. Onnantól kezdve úgy éltem a gyerekemmel, hogy minden nap egy ajándék volt. Sokszor mondják, hogy mindezt akkor tapasztalja meg az ember, mikor valami tragédia éri. De miért várod meg, hogy tragédia érjen? Miért nem tudsz úgy élni, hogy minden nap egy ajándék? – kérdezte hallgatóságát.

Lippai Marianna az est során elmondta: Dominika kérdéseire mindig őszintén válaszolt. Elmondta neki, hogy nem fog tudni már járni, se táncolni.

– Minden helyzetben őszintének kell lenni a saját gyerekeddel, mert ha csak egyszer is hazudsz neki, elrúgtad a pöttyöst. A gyereked mindent lát rajtad. Emellett a szülők képesek azt hinni, hogy csak ők aggódnak a gyermekükért. Pedig a gyereked ugyanúgy aggódik érted. Mikor Dominak beszéltem arról, hogy én őt elengedem, akkor annyit mondott: „jó, anya, megyek, de mi lesz veled?” – mondta.

Mielőtt Dominika – édesanyja kifejezésével élve – előrement, utolsó kérése az volt anyukája felé, hogy legyen nagyon boldog. Lippai Marianna azóta is mindennap igyekszik betartani lányának tett ígéretét, és küldetésének tekinti, hogy életszemléletét másokkal is megossza.

– Az a szerepem, azt próbálom veletek megértetni, hogy örüljetek minden napnak. Annak, hogy felkel a gyereketek vagy éppen a férjetek, aki egész éjszaka horkolt, és már nagyon unod, mert húsz éve azt hallgatod. Viszont ha majd nem fog horkolni, tudod, hogy fog hiányozni? – tette fel a kérdést.

Kettős célt akarnak megvalósítani

Juhász Nándor elmondta: az előadás-sorozat célja a lélekemelő gondolatok közvetítésén túl a könyvtár és az olvasás népszerűsítése. A regisztrált könyvtárhasználók ugyanis ingyenesen vehetnek részt az esteken, mely akció hatására az év eleje óta megduplázódott a könyvtárba beiratkozottak száma.

Az előadás-sorozat következő vendége Tóth Tibor, a felsőlajosi állatkert alapítója és tulajdonosa lesz március 20-án 18 órától, aki Maganzoo Sztori – Álmom, szenvedélyem az életem című könyvéről beszél majd közönségének. Április 3-án pedig Novák Ákos, a Boldogság Projekt blog írója osztja majd meg hallgatóságával motiváló gondolatait.