Minikiállítással emlékeznek a dicső Hunyadiakra

A 2018-as évet Mátyás király születésének 575. és trónralépésének 560. évfordulójára tiszteletére emlékévvé nyilvánították, ennek jegyében jött létre a vándorkiállítás, a kormány támogatásával. Tavaly több mint száz helyszínre elvitték a Kárpát-medencében, a határon túli magyarlakta területekre is, Kecskemétre most érkezett meg. Egy magángyűjtőnek, Janek Györgynek, a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárának és a Katona József Múzeumnak köszönhető, hogy a szöveges tablók mellett néhány emléktárgy is látható.

Talán a legérdekesebb Mátyás király halotti pajzsának hiteles másolata. Az eredeti a Bécsben elhunyt király székesfehérvári temetésénél, a ravatalnál lehetett kellék, majd a bécsi hadiszertárba került, 1805-ben Napóleon parancsára Párizsba szállították, az 1850-es években az isztriai herceg gyűjteményéből vásárolta meg egy francia múzeum. 1940-ben Párizs visszaszolgáltatta a Napóleon által zsákmányolt műtárgyakat, 1941-ben Bécsben állították ki, de a világháború után visszavitték a francia fővárosba, ma az ottani Hadtörténeti Múzeumban van kiállítva. Magyarország 1990-ben, Mátyás király halálának 500. évfordulóján csak egy másolatot kapott.

A látogatók megnézheti az Antonio Bonfini humanista történetíró Pannónia története című művének 1690-es kölni kiadását, és néhány Mátyás király dénárt is, ezeket is a helyi intézmények biztosították a kiállításhoz.

A megnyitón a reneszánsz kor zenéjét, énekeit Buda Ádám énekmondó, lantművész idézte meg. Beszédet Gaal Gergely, az emlékév tanácsadó testületének elnöke mondott, Mátyás életét pedig Bán János, írói nevén Bán Mór, a Hunyadi-könyvek szerzője, a Kecskeméti Médiacentrum igazgatója méltatta. Mint mondta: Mátyás talán a legtitokzatosabb és meg nem értett figurája volt a magyar történelemnek. A népi emlékezetben igazságos, szeretett uralkodóként maradt meg, de a korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy rengetegen gyűlölték. Egy biztos: sok-sok évtizeddel, talán évszázaddal előre gondolkodni képes politikus volt.