Könyv jelent meg a pataji református egyházközségről

– A könyvben szereplő anyagok a pataji reformáció kezdetétől a 19. század végéig mutatják be a helyi református egyházközség történelmét – mondta el Schill Tamás néprajzkutató, a Pataji Múzeum vezetője, a kötet egyik szerzője és szerkesztője.

A Dunapatajért Közalapítvány kiadásában megjelent közel százoldalas könyv három szerző munkáin alapul. Farkasné Faragó Mária, az 1985-ös magyar-könyvtár szakos szakdolgozatát ajánlotta fel a kiadványhoz. Az általa írt tanulmány a kezdetektől mutatja be a helyi egyházközséget, a pataji reformáció előnyeit, egészen 1812-ig.

– Nagyon alapos és precíz munka, ami alapja lehet egy későbbi egyháztörténeti feldolgozásnak – fogalmazott Schill Tamás, aki a „Kolmár József református lelkész dunapataji egyháztörténete” című fejezethez írt bevezetőt jegyzi a könyvben. A halasi származású Kolmár tiszteletes 1796. október 8-tól helyettes, majd rendes lelkész volt Patajon, ahol 1812-ig szolgált.

– Tudomásunk szerint Kolmár József írása az első pataji történelemtudományi munka, ami minden bizonnyal az első leírása a református templom történetének, valamint a pataji református egyház történetének. Külön érdekessége az értekezésnek, hogy figyelembe vette a helyi szóbeli hagyományokat, idősebb emberek elbeszéléseit is – mesélte a kötet szerkesztője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyháztörténeti munka felvonultat számos helytörténeti adatot. „A szövegben különálló kis szövegrész szól I. Ferenc király 1807-ben történt pataji látogatásáról. A király és lánya, Ludovika főhercegnő Bácskába utazása során állt meg Patajon megtekinteni a református templom átépítését. Kolmár életének nagy pillanata lehetett, amikor a református templomról személyesen a királynak beszélhetett.”

– A kiadvány nemcsak a reformátusoknak, hanem a katolikusoknak is számos új történelmi információt nyújt, így például Kolmár József szövegéből tudható meg, hogy hol volt az első pataji katolikus kápolna, és hogy honnan jöttek az első katolikus dunapatajiak. Kolmár írásából kiderül, hogy hosszas viták, csatározások után az eredetileg „pápista templom” maradhatott a reformátusoké, akik később segítették felépíteni az új katolikus templomot Dunapatajon. A katolikusok pedig abban jártak közre Mária Teréziánál, hogy tornyot építhessenek templomukra a reformátusok – sorolta Schill Tamás.

A kötetben szó szerint megtalálható két református püspök, Báthori Gábor és Szász Károly látogatásának 1819-ben és 1892-ben írott dokumentumai, amiket nem ők jegyeztek le, hanem Dobos József és Torday István helybéli lelkészek.

Ritkaság az ilyen gótikus építmény a Duna–Tisza közén

A pataji református templom azon ritka Duna–Tisza közi építmények közé sorolható, ami a 15. század eleji felépítése óta álló épület. Az eredetileg gótikus stílusban, katolikus templomnak épített templomot az eltelt évszázadok során többször átépítették és javították. A templom oldalán emléktáblák őrzik a fontos történéseket, például azt, hogy a templomot 1773-ban alakították át, barokk stílusban. Villámcsapás is érte a templomtornyot, amiről ez olvasható: „E szent egyház elébbi tornya égi tűz által megemésztetvén 1855 július 22-ének éjjelen.” Az ideiglenesen befedett torony teljes helyreállítása öt évbe telt.