Sok bírálat után új utcanevek is születtek Kecskeméten a századforduló idején

Kecskemét utcanév történelmét ezúttal is a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján idézzük fel, melynek forrása a levéltár holnapján is olvasható Erdélyi Erzsébet A politikus térhódítása a kecskeméti utcanevekben című tanulmánya volt. A múltidézés hangulatát Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékában található képeslapokkal illusztráltuk.

Visszatekintés a kezdetekre

Kecskemét utcanév története kapcsán már írtuk – Erdélyi Erzsébet írása alapján – a magyarországi első hivatalos utcanevek 1850-ben, a Bach-rendszer kezdeti intézkedései között születtek. A hivatalnokok nagyrészt rögzítették a nép ajkán élő elnevezéseket, amelyek létrejöttét kizárólagosan a tájékoztató, informáló funkció motiválta. Később az emlékállítás, tiszteletadás is megjelent, mely nemsokára jellemzőbb is lett. Kecskeméten ihletett adott az utcát nyitó és záró háztulajdonos vagy a város közönsége előtt is jól ismert, valamely jeles, tisztelt lakó neve. Egy-egy nevezetesebb építmény, létesítmény is segítette a lokalizálást. Állatnevek is szerepeltek, de ezek sokszor bírálatot kaptak. 

Kecskemét utcanév története a 20. század fordulóján

Múltidéző sétánkat most a századforduló időszakával folytatjuk. Az utcaneveket többször bírálták, újakra volt szükség. A közelgő millennium jó alkalmat szolgáltatott a változtatási igények felerősítéséhez. A Katona József-kör is megszólalt ez ügyben. Szintén szorgalmazták a város semmi jelentőséggel nem bíró, sőt komikus hangzású nevekkel jelölt utcáit, például a Veréb vagy Tyúkláb, Tehén utcát a hazai történelmünk egyes nagy alakjai után Hunyadi, Rákóczi, Bocskai utcának nevezzék el. Emellett abszurdumnak nevezték, hogy Kecskemét város tizenegy részre van felosztva és mégis egy-egy részt tizednek neveznek.

Búcsú az állatnevektől

A 20. század első népszámlálására megtörtént az átalakítás. 1907-ben a kifogásolt állatnevek helyét az emlékállítás és tisztelet okán adott tulajdonnevek foglalták el. Érdekesség, hogy 1993-ban a „pórias”-nak titulált nevek közül ismét polgárjogot nyert néhány: Kacsa köz, Kakas köz, Liba köz – ez később Gyöngyös közre avanzsált –, a közelben lévő egykori Baromfi-feldolgozó Vállalat ihletésére.

Élő személyiségekről is elneveztek utcákat

A már említett emlékállító nevek esetében eleinte az utca egykori vagy akkori lakója jöhetett szóba. Később, az 1860-as évektől igény mutatkozott arra, hogy a helytörténeti szempontból kiemelkedő személyiségek mellett az országosan elismert jeles embereknek, íróknak, költőknek, hadvezéreknek, uralkodóknak is emléket állítsanak ily módon. Eleinte csak a személyek halála után került sor erre a gesztusra, később már élőket is érhette ez a megtiszteltetés. 

A város történelme is ihletett adott

A 20. század első két-három évtizedében a személynevek mellett megjelentek a történelmi helynevek is, majd az 1960-as évek végén a város történelmi múltjával összefüggő egyéb fogalomkörből is beemeltek néhány jellemző elemet, például a szélmalom, sörház, cimbalmos, fazekas, barackos.

Uralkodóktól művészeken át költőkig

A tiszteleti nevek népszerűségét jelzi, hogy az előző korszakhoz képest jelentősen megnőtt a személynevek száma. Ekkor születtek a következő utcanevek. Országos hírű személyiségek kategóriájában, uralkodók, uralkodóház tagjairól, régi magyar kor nagy egyéniségeiről, politikusok, vallásalapítók, függetlenségi harcok irányítóiról, szereplőiről, közéleti emberekről, művészekről, költőkről, írókról, festőkről, zenészekről, irodalmi hősökről, tudós, törvényhozókról neveztek el utcákat.

Sok helyi híresség nevét őrzik utcák

Helyiek vagy helyi kötődésűek neve is megjelent az utcanevekben. Ezek a következők voltak. Egykori földesúri családok: Balay, Bánffy, Csáky, Csáktornyai, Fráter, Kalocsa, Károlyi, Kenderessy, Platthy, Pászthóy, Vizkelethy, Wesselényi. A közélet kiemelkedő szereplői (tisztségviselők, papok, tanárok, katonák): Csányi, Hoffmann János, Beniczky Ferenc, Böszörményi, Búzás Mihály, Erdősi Imre, Hajagos, Hornyik János, Horváth Cyrill, Horváth Döme, Ladányi, Lechner Ödön, Lestár, Ferenczy, Gáspár András. Mérnök, nyomdász: Gyenes, László Károly, Szilády Károly. Zenészek: Zimay László (a zeneiskola igazgatója), Mihó (Mihó László karnagy). A további évtizedek utcanév történetével folytatjuk a következő nosztalgia cikkünkben.